Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Nyarak a Balatonon

A Balatont és környékét mindig is pezsgő élet jellemezte. A fürdőkultúra és a vendégforgalom a 18. században kezdődött, alapjául kezdetben nem a tó vize szolgált, hanem a parton fakadó szénsavas források. Jelentős növekedése a 19–20. század fordulója után, majd pedig a második világháborút követően volt tapasztalható. 

Az idők során számos magyar történelmi személyiség és művész inspirálódott a partjainál, a 19. század elején, a reformkorban – az ország történetének egyik legsikeresebb korszakában – a Balaton lett a társadalmi élet középpontja.

Meghatározó személyiségek, mint Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós és Deák Ferenc is gyakorta megfordultak a környéken, de vendége volt a tájnak a magyar irodalom számos nagy alkotója is, mint például Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály is. Elsősorban Balatonfüredet keresték fel, amely az első fontos fürdőhely lett. Sokan a letelepedés mellett is döntöttek, ahogy a magyar romantikus irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Jókai Mór is Füreden vett villát. A Balatonon sorra épültek ki a további üdülőhelyek, a tó megközelíthetőségének pedig óriási lendületet adott a Budapest–Nagykanizsa-vasútvonal megépülése 1861-ben.

Balatonfüredi városkép Fotó: Shutterstock

A Balaton számos meghatározó jelentőségű eseménynek is a tanúja lehetett, a legnagyobb magyar tóhoz kötődik például a világhíres magyar úszósport megteremtése is. 

A magyar úszósport egészen pontosan 1880. augusztus 29-én született, amikor Szekrényessy Kálmán 6 óra 40 perc alatt átúszta a Siófok–Balatonfüred közötti 14 km-es távot. Teljesítménye bámulatosnak számított korában, mellyel nemcsak hatalmas hazai és nemzetközi elismerést váltott ki, hanem az úszást is divatba hozta Magyarországon. Az új sportág sikerét mutatja, hogy már a következő évben megrendezték az első hazai nemzetközi úszóversenyt a Duna Vác és Pest közötti szakaszán.

Szekrényessy teljesítményét jól fémjelzi, hogy az átúszást utána 16 évig senki sem tudta megismételni, miközben ő még négyszer véghezvitte ugyanezt a bravúrt. Hogy az átúszás népszerűségét és a résztvevők számát növeljék, a távot később fokozatosan csökkentették. A Balaton-átúszás ma már tömegeket megmozgató népszerű eseménnyé lett, amelyet minden évben megrendeznek a Révfülöp és Balatonboglár közötti 5200 méteres szakaszon. Ezt a távot a mai résztvevők átlagosan 3 óra alatt teljesítik.

A Balaton-átúszások történetében máig csupán egyetlen úszónak sikerült egy órán belül megtennie az 5,2 km-es távot Fotó: MTI/Nagy Lajos

A Balatoni hajózás történetének első fontos mozzanata a vitorlás hajók megjelenése volt, amelyek közül az elsőket a 18. század végén a Festetics magyar nemesi család készítette. Hajóik közül a legnagyobb a Főnix volt, amely 1797. július 15-én került vízre. A feljegyzések szerint a vitorlás 16 öl hosszú, 3 öl széles és 16 evezős volt. Különlegesség volt, hogy nemcsak teherszállításra, de személyszállításra is használták, sőt ünnepségeket, vendégségeket is tartottak a fedélzetén.

A szervezett személyhajózásban a nagy áttörést azonban a gróf Széchenyi István kezdeményezésére létrejött Balatoni Gőzhajózási Társulat és 1846. szeptember 21-én a tó első lapátkerekes hajója, a Kisfaludy gőzhajó hozta el. A személyhajózás ezután fellendült, 1910-ben már négy gőzhajó vitte az utasokat.

Szekrényessy úszó-, kajak- és vitorlásversenyt is rendszeresen szervezett a magyar tengerre, ezek a versenyek pedig évről évre egyre népszerűbbek lettek, 1933-ban már vitorlás–Európa-bajnokságot is rendeztek a tavon. A Balaton lett a helyszíne a legnagyobb hagyománnyal rendelkező nívós vitorlásversenynek is, a Kékszalagnak, amelynek első bajnokságát 1934-ben rendezték. A látványos tókerülő verseny útvonala 160 km hosszú, és a Balatonfüred–Balatonkenese–Tihany–Keszthely–Balatonfüred útvonalon halad végig. Minden évben hatalmas érdeklődés kíséri, bár az első megmérettetésen még csak huszonegy hajó állt rajthoz, manapság már igazán lenyűgöző a látványa a több mint félezer vitorlásnak, ahogy a győzelemért küzdenek többezres legénységgel a fedélzeten.

2018-ban rendezték meg az 50. Kékszalag vitorlásversenyt a Balatonon
Fotó: MTI/Jánossy Gergely

Fertő tó: világörökség itthon és Ausztriában

A Fertő tó egyre népszerűbb kirándulóhely: bicikliút, izgalmas látványosságok, hangulatos kisvárosok és gyönyörű tájak keretezik. Ugyan egy része Ausztriához tartozik, azonban a határok átjárhatósága miatt a Fertő-táj egységet alkot.

Sárvári fürdő: kikapcsolódás az egész családnak

A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő Nyugat-Dunántúl legnagyobb fürdőkomplexuma, amelyet 2002-ben adtak át. A fürdő termálmedencékkel, óriáscsúszdákkal, gyerekmedencével, mászófallal és wellness-szolgáltatásokkal várja a kikapcsolódásra vágyó és az élményeket kereső vendégeket egyaránt.

Hagymatikum, a fürdők fürdője

A hungarikumnak számító hagymájáról elhíresült kistelepülés, Makó belvárosában igazi fürdőkomplexum várja az odalátogatókat, a 12 ezer négyzetméter alapterületen 18 különböző medence, 8 fajta szauna, gőzkabin, élmény-, gyógy- és wellness-szolgáltatások teszik felejthetetlenné a kikapcsolódást.

Miskolctapolcai fürdő: strandolás a barlang mélyén

Az egyedülálló Miskolctapolcai Barlangfürdő nemcsak termálvizes medencéivel várja a gyógyulni várókat, hanem páratlan módon a természet vájta barlangjáratokban és csarnokokban élvezhetik a strandolást az odalátogatók.

Csónakázás a föld alatt

Tapolca leghíresebb látványossága a föld mélyén rejtőzik, és nem mindennapi módon lehet felfedezni. A Tapolcai-tavasbarlang Magyarországon egyedülálló, nem látványos cseppköveiről híres, hanem a hangulatos föl alatti csónakázásról.

Bokodi-tó: lebegő falu a Vértes ölelésében

Oroszlány közelében, a Vértes tövében megbújik egy különleges tó: girbegurba stégek és fapallók vezetnek a vízen lebegő, pirosra, kékre és sárgára mázolt kis kunyhókhoz. A Bokodi-tó a Vértesi Erőmű mesterséges tava, amely valóságos mesevilágba kalauzolja az arra járókat.

Vadregényes holtágak a Tiszán

Ősfákkal tarkított vízpart, változatos madárvilág, vízre hajló lombok. A Csongrád megyei Mártély határában különleges holtágak várják a természet szerelmeseit.

Így fest az űrből a Balaton

Az Európai Űrügynökségnek köszönhetően már Magyarország közkedvelt taváról is láthatunk űrből készült fotót.

Trópusi hangulat a debreceni fürdőben

Magyarország második legnépesebb városa, Debrecen is büszkélkedhet saját termálforrással, mely köré mára teljes fürdőkomplexum épült. A gyógyulni vágyók a Termálfürdőben, a szórakozást keresők pedig a Mediterrán Élményfürdőben élvezhetik a pihenést.

A Mátra eldugott zuhataga: az Ilona-völgyi vízesés

A nyári kirándulások kedvelt úti céljai sokszor a vízpartok közelében találhatók, legyen szó napfényes tengerpartokról, hűs tavakról vagy szépen kanyargó folyókról. Magyarországnak tengerpartja ugyan nincs, azonban számos különleges természeti víz várja a kirándulókat – például az Ilona-völgyi vízesés.

1
2
3
4