Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Nyarak a Balatonon

A Balatont és környékét mindig is pezsgő élet jellemezte. A fürdőkultúra és a vendégforgalom a 18. században kezdődött, alapjául kezdetben nem a tó vize szolgált, hanem a parton fakadó szénsavas források. Jelentős növekedése a 19–20. század fordulója után, majd pedig a második világháborút követően volt tapasztalható. 

Az idők során számos magyar történelmi személyiség és művész inspirálódott a partjainál, a 19. század elején, a reformkorban – az ország történetének egyik legsikeresebb korszakában – a Balaton lett a társadalmi élet középpontja.

Meghatározó személyiségek, mint Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós és Deák Ferenc is gyakorta megfordultak a környéken, de vendége volt a tájnak a magyar irodalom számos nagy alkotója is, mint például Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály is. Elsősorban Balatonfüredet keresték fel, amely az első fontos fürdőhely lett. Sokan a letelepedés mellett is döntöttek, ahogy a magyar romantikus irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Jókai Mór is Füreden vett villát. A Balatonon sorra épültek ki a további üdülőhelyek, a tó megközelíthetőségének pedig óriási lendületet adott a Budapest–Nagykanizsa-vasútvonal megépülése 1861-ben.

Balatonfüredi városkép Fotó: Shutterstock

A Balaton számos meghatározó jelentőségű eseménynek is a tanúja lehetett, a legnagyobb magyar tóhoz kötődik például a világhíres magyar úszósport megteremtése is. 

A magyar úszósport egészen pontosan 1880. augusztus 29-én született, amikor Szekrényessy Kálmán 6 óra 40 perc alatt átúszta a Siófok–Balatonfüred közötti 14 km-es távot. Teljesítménye bámulatosnak számított korában, mellyel nemcsak hatalmas hazai és nemzetközi elismerést váltott ki, hanem az úszást is divatba hozta Magyarországon. Az új sportág sikerét mutatja, hogy már a következő évben megrendezték az első hazai nemzetközi úszóversenyt a Duna Vác és Pest közötti szakaszán.

Szekrényessy teljesítményét jól fémjelzi, hogy az átúszást utána 16 évig senki sem tudta megismételni, miközben ő még négyszer véghezvitte ugyanezt a bravúrt. Hogy az átúszás népszerűségét és a résztvevők számát növeljék, a távot később fokozatosan csökkentették. A Balaton-átúszás ma már tömegeket megmozgató népszerű eseménnyé lett, amelyet minden évben megrendeznek a Révfülöp és Balatonboglár közötti 5200 méteres szakaszon. Ezt a távot a mai résztvevők átlagosan 3 óra alatt teljesítik.

A Balaton-átúszások történetében máig csupán egyetlen úszónak sikerült egy órán belül megtennie az 5,2 km-es távot Fotó: MTI/Nagy Lajos

A Balatoni hajózás történetének első fontos mozzanata a vitorlás hajók megjelenése volt, amelyek közül az elsőket a 18. század végén a Festetics magyar nemesi család készítette. Hajóik közül a legnagyobb a Főnix volt, amely 1797. július 15-én került vízre. A feljegyzések szerint a vitorlás 16 öl hosszú, 3 öl széles és 16 evezős volt. Különlegesség volt, hogy nemcsak teherszállításra, de személyszállításra is használták, sőt ünnepségeket, vendégségeket is tartottak a fedélzetén.

A szervezett személyhajózásban a nagy áttörést azonban a gróf Széchenyi István kezdeményezésére létrejött Balatoni Gőzhajózási Társulat és 1846. szeptember 21-én a tó első lapátkerekes hajója, a Kisfaludy gőzhajó hozta el. A személyhajózás ezután fellendült, 1910-ben már négy gőzhajó vitte az utasokat.

Szekrényessy úszó-, kajak- és vitorlásversenyt is rendszeresen szervezett a magyar tengerre, ezek a versenyek pedig évről évre egyre népszerűbbek lettek, 1933-ban már vitorlás–Európa-bajnokságot is rendeztek a tavon. A Balaton lett a helyszíne a legnagyobb hagyománnyal rendelkező nívós vitorlásversenynek is, a Kékszalagnak, amelynek első bajnokságát 1934-ben rendezték. A látványos tókerülő verseny útvonala 160 km hosszú, és a Balatonfüred–Balatonkenese–Tihany–Keszthely–Balatonfüred útvonalon halad végig. Minden évben hatalmas érdeklődés kíséri, bár az első megmérettetésen még csak huszonegy hajó állt rajthoz, manapság már igazán lenyűgöző a látványa a több mint félezer vitorlásnak, ahogy a győzelemért küzdenek többezres legénységgel a fedélzeten.

2018-ban rendezték meg az 50. Kékszalag vitorlásversenyt a Balatonon
Fotó: MTI/Jánossy Gergely

Hévíz, a világkuriózum

Magyarország a fürdők és gyógyvizek országa. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a világviszonylatban is egyedülálló Hévízi-tó: a földkerekség egyik legnagyobb kiterjedésű, biológiailag aktív termáltava, mely közel 50 hektáron várja a pihenni és gyógyulni vágyókat.

A szecessziós Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda

A budapesti fürdők egyik közkedvelt gyöngyszeme, a Szent Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd a fürdő hullám strandfürdővel, később pezsgőfürdővel bővült. Az eredeti hullámgép, amelyet 1927-ben helyeztek használatba, még mindig működik, a fürdő és Európa jellegzetességeként.

Káprázatos drónfotók a Balatonról

A Balaton már számos művészt megihletett, nemrégiben pedig egy új műfajban, drónfotón szolgáltatott díjnyertes témát. A 2018-ban meghirdetett I. Hazai Drónfotó Pályázaton a szakmai zsűri több mint 1000 pályamű közül választotta ki Böröczky Bulcsú levegőből lencsevégre kapott különleges képét.

Szent Lukács Gyógyfürdő – Budapest egyik legrégibb gyógyfürdője

Már a török korban is működött a fürdő, mely Musztafa pasa közkedvelt fürdőhelye volt. Úgy tartják, hogy itt található Budapest egyik leghatásosabb gyógyvize.

Margitsziget, a fürdősziget

A budapesti Margitsziget lenyűgöző szépsége miatt a kezdetektől fogva uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt. Parkosítása 1790-ben Magyarország nádora, Sándor Lipót főherceg kezdeményezésére indult, amit halála után öccse, a Magyarországon hatalmas népszerűségnek örvendő József nádor folytatott.

Csodás légi felvételeken a magyar vizek

Különleges fotósorozat készült Magyarország tavairól és folyóiról 2019 márciusában, a víz világnapja alkalmából. A levegőből készített felvételek jól mutatják, milyen ezerarcú az ország a természetes vizek tekintetében. 

Király Gyógyfürdő – Ékszerdoboz Budapest közepén

A fürdő építését a török Arszlán pasa kezdte meg 1565-ben azért, hogy a városfalon belül is legyen ostrom idején védett közelségben lévő fürdő. A patinás fürdő egyike a magyar főváros ritka török kori relikviáinak, amely jelenleg, mint műemlék, eredeti pompájában tárja elénk a korai oszmán fürdőkultúrát.

Ásványvizek – kis címkehatározó

A palackozott természetes ásványvizek között ásványianyag-tartalmuk, összetételük és ízük alapján lehet különbséget tenni. A gyártók nem írhatnak bármit ásványvizeik címkéire: a minimum-határértékeket az egész világon szigorú rendelet szabályozza. 

Az ásvány- és gyógyvizek főbb típusai

Az ásványvizeket és gyógyvizeket a szakirodalom leggyakrabban uralkodó ásványianyag-tartalmuk alapján csoportosítja, kiemelt figyelmet szentelve a vizek gyógyító hatásainak. A gyógyvizek is ásványvizek tehát, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van.

Rudas gyógyfürdő és uszoda

A nemrégiben megújult, patinás budapesti fürdő több mint 500 éves múltra tekint vissza. A 15. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdő központja, a törökfürdő. A fürdő kupoláját 8 oszlop tartja, amelyből ez egyik zöld színű, ezért Zöldoszlopos fürdőnek is nevezték.

1
2