Víz és kultúra
2019. május 14.
Föld, levegő, tűz és víz – az ókorban úgy tartották, ez a négy őselem alkotja a világunkat. Bár a modern tudomány ma már fényévekre jár ettől az archaikus megközelítéstől, a kék bolygó elnevezés mégis e négy mitologikus őselem egyikének köszönhetően születhetett meg a modern korban.
Az ember által ismert világegyetemben a kék bolygó az egyetlen olyan hely, ahol élet található. Ez a Föld, amely élővilágunk milliónyi fajának és ma már több mint 7 milliárd embernek a közös otthona.
A kék bolygó elnevezés mára oly természetessé vált csaknem minden nyelvben, mintha mindig is létezett volna. Pedig Földünk közkeletűnek számító elnevezése valójában a 20. század második felében született meg. Akkor, amikor az ember képessé vált arra, hogy kilépjen a világűrbe. Alig több mint fél évszázad telt el azóta, hogy Jurij Gagarin, az emberiség első űrhajósa a saját szemével látta meg azt, amit ma már megannyi megindító szépségű űrfelvétel tesz bárki számára megcsodálhatóvá.
Földünk felszínének több mint kétharmadát víz borítja. A víz a Föld légkörének is nélkülözhetetlen alkotóeleme, és a földfelszín formálásában is jelentős szerepet tölt be évmilliárdok óta. Az élet létrejöttének és fennmaradásának lehetőségét biztosító földi bioszféra tehát annak az egyszerű, mégis csodálatos tulajdonságokkal bíró vegyületnek köszönheti létét, melynek molekulái két hidrogén- és egy oxigénatom egymáshoz kapcsolódásával jönnek létre.
Ez a vegyület kulcsszerepet tölt be az élő szervezetek felépítésében és anyagcseréjében. A növényvilág számára éppúgy nélkülözhetetlen, mint ahogy víz nélkül az állatvilág egyetlen egyede sem képes tartós létezésre. Különösen igaz ez az emberi szervezetre, amely alig három napig képes elviselni a víz hiányát.
A víz jelenléte bolygónk klímarendszerének kialakulásában és fenntartásában is meghatározó szerepet tölt be. Földünk klímájának kulcsszerepe volt az élet kialakulásában. Ma is ez a szüntelenül változó, mégis a víz folytonos körforgását is biztosító klímarendszer nyújt megfelelő létfeltételeket gazdag és sokszínű élővilágunknak, mint ahogy az emberiség élelmiszer-ellátásának fenntartását is ez teszi lehetővé.
A víz folytonos körforgása tehát az élet folytonos körforgásának is nélkülözhetetlen működtetője. De bármennyit is tudjunk erről a különös, életünk természetes részének tekintett anyagról, egy fontos titka rejtve maradt előttünk.
Nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy a víz miként került a Földre. Erre a kérdésre mindmáig nem született egyértelmű, mindenki által elfogadott tudományos magyarázat. Abban mindenki egyetért, hogy egyetlen ismert életforma sem képes nélkülözni azt az őselemet, amely színtelen, szagtalan, íztelen anyagként, hol folyékony, hol szilárd, hol légnemű halmazállapotot öltve életadó bolygónk keletkezésénél is jóval régebbi alkotórésze a világegyetemnek.
Ez a H2O, a földi élet természetes, mégis titokzatos forrása.
Vanessa Barragão portugál művész textilből alkot szobrokat, nem is akármilyen témában: lenyűgöző alkotásaival az óceánok különleges és színpompás élővilága előtt tiszteleg. Ipari textilhulladékokból gyapjúszőnyegeket, kárpitokat, falidíszeket készít, amelyek a korallok szerkezetét imitálják.
A barokk kor művészetét dinamikus kompozíciók és éteri fényhatások jellemzik. Bár úgy tűnhet, hogy kizárólag az olajfestmények képesek közvetíteni a barokk esztétikát, Christy Lee Rogers Múzsák című sorozatával bizonyította, hogy a víz alatti fényképek is megidézhetik a barokk kor drámai festményeinek hangulatát.
Ryo Minemizu japán fotós különleges témát és műfajt választott képei számára: a víz alá merülve a tengerek legkisebb élőlényeit fényképezi. Immár 20 éve örökíti meg a planktonok titokzatos és fantasztikusan látványos mikrovilágát.
Nathaniel Wise fényképezőgépén keresztül fedezi fel bolygónk leggyönyörűbb szegleteit. Jelenleg utazó nomádként járja Észak-Amerika nyugati régióját, amelyet a Csendes-óceán és a Sziklás-hegység határol.
Daniel Crawford a globális felmelegedés adatait felhasználva komponált zeneművet csellóra.
Az impresszionizmus úttörője és a modern művészet egyik legnagyobb mestere, Claude Monet a plein air, azaz a szabad ég alatt megfigyelt fény- és színjelenségeket legszívesebben saját kertjében varázsolta festővászonra. Leghíresebb sorozata a 250 nagy méretű festményből álló Les Nymphéas (Tavirózsák).
Az óceánokban körülbelül 150 millió tonna műanyaghulladék úszik, amely hozzájárul a növény- és az állatvilág pusztulásához. 2018-ban a brooklyni székhelyű Studio KCA lenyűgöző és figyelemfelkeltő installációt készített 5 tonna hulladékból, amit az Atlanti- és a Csendes-óceánból halásztak ki.
Radisics Milán díjnyertes fotográfus Water.Shapes.Earth című képsorozata elképesztően látványos módon mutatja be, miként vájt utat a víz évmilliókon keresztül Földünk felszínébe.
Óceánok mélyén harcoló cápahad, víz alatt játszadozó fóka, bálna és búvár tánca, hálóba akadt teknős és szivárványszínekben pompázó rája fotója is bekerült a 2019-es Az év víz alatti fotográfusa verseny nyertes képei közé.
A makrofotózás több, mint egy jól elkapott közeli kép – a technika új perspektívát nyit, és apró, gyakran figyelmen kívül hagyott részleteket mutat meg a világból. Don Komarechka kanadai fotós makrolencséjén keresztül fedezi fel a természetet, ahol a vízcseppek miniatűr műalkotásokká lényegülnek át.
