Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A túlevéssel az ökológiai problémákat is hizlaljuk

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.

Az élelmiszer-hulladék fogalmán hagyományosan azt a veszteséget értjük, amely az alapanyagok megtermelésétől a fogyasztók szemeteséig bejárt út során, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az éttermekben és különösen a háztartásokban keletkezik.

Az ENSZ adatai szerint a fejlett világban elpocsékolt élelmiszer-hulladék mennyisége eléri az évi 222 millió tonnát.

Mindemellett – a WHO adatai alapján – világszerte 1,9 milliárd felnőtt és 41 millió öt év alatti gyermek küzd elhízással: energiabevitelük az elmúlt ötven év alatt fejenként 50 százalékkal növekedett meg, aminek nem csak az egészségünk látja kárát.

Egy olasz tanulmány most új megvilágításba helyezte a modern élelmiszergyártás működési zavarait – írja a Treehugger. A Frontiers in Nutrition című szakfolyóiratban publikált cikk szerzői a probléma leírására bevezették az anyagcseréhez kapcsolódó élelmiszer-pazarlás fogalmát (Metabolic Food Waste).

Számításaik szerint a túlfogyasztás ökológiai ára messze meghaladja a hagyományosan vett élelmiszer-hulladék által okozott károkat – a veszteségesen hasznosuló élelmiszer mennyisége globálisan eléri a 140 gigatonnát. Ráadásul ezzel még nem vettük tekintetbe azt a temérdek erőforrást és energiát, ami az elhízáshoz társuló egészségügyi problémák kezelésére fordítódik.

A tanulmány új nézőpontból világít rá a modern élelmiszeripar hatalmas felelősségére: a túlzásba vitt fogyasztással ugyanis nem csak magunkat, a környezetünket is elpusztítjuk. Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

50 élelmiszer, amikkel megmenthető a Föld

A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

Kifutón a klímaváltozás

Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.

Vízspórolás öt lépésben

A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Hogyan ne szennyezzük a Földet öltözködésünkkel?

A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?

Léteznek fenntartható ruhaanyagok?

A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?

A terített asztal új perspektívái, avagy mi fán terem a rovarmarketing?

A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.

Tippek mosáshoz – A kevesebb mikroműanyagért

Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.  

Drasztikus életmódváltásra van szükség a klíma védelmében?

A BBC cikke szerint az emberek személyes felelőssége nem állhat meg az autóközlekedés csökkentésében, de a táplálkozási és a vásárlási szokásokat is újra kell gondolni.

Ferenc pápa az egyszerűbb és tisztelettudóbb életvitelben látja a megoldást

Életstílusváltást és üres szavak helyett konkrét cselekvést sürgetett Ferenc pápa a teremtett világ védelmének ötödik imanapján, a környezetért szavukat hallató fiatalokhoz intézett üzenetében szeptember 1-jén.

A fenntartható vízjövő két szabálya: használj kevesebbet, szennyezz kevesebbet!

A Föld lakossága drasztikus mértékben növekszik, miközben a bolygónk keletkezése óta ugyanabból a vízmennyiségből gazdálkodunk. A takarékos vízhasználat mellett ezért legalább ugyanannyira fontos, hogy ne szennyezzük meglévő vízkészleteinket.

1
2
3
4
5