Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Léteznek fenntartható ruhaanyagok?

A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?

Ha a fenntartható divatról beszélünk, akkor komplex rendszerben kell gondolkodnunk, amelyben ugyanolyan fontos a társadalmi, gazdasági és környezeti szempont. Például hiába választunk biopamutból készült pólót, ha annak előállításához rengeteg vízre van szükség, és kizsákmányoló munkával készül. Mindhárom szemponttal sajnos nagyon kevés márka tud egyszerre foglalkozni, általában egy-egy területet emelnek ki, és arra irányul a figyelem.

Egy 2014-es kiadványban, amely a fenntartható divatról szól, a szerző a MADE-BY nonprofit szervezet ajánlását tette közzé, ami az alapanyagokat környezeti hatásuk szerint 5 kategóriába rangsorolta. 

  • A osztály
    újrahasznosított pamut, újrahasznosított nejlon, újrahasznosított poliészter, organikus kender, organikus len
  • B osztály
    tenzel (Lenzing), organikus pamut, ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó pamut 
  • C osztály
    szokásos módon termesztett kender (a művelési ciklus elején műtrágyát is alkalmazhatnak), hócsalán, PLA (biológiai úton lebomló, hőre lágyuló műanyag, melyet általában magas keményítőtartalmú növényekből állítanak elő) 
  • D osztály 
    szűz, újonnan gyártott poliészter, poliakril, modal 
  • E osztály
    szokásos módon termesztett pamut (a művelési ciklus elején műtrágyát is alkalmazhatnak), újonnan gyártott nejlon, rayon/műselyem, bambuszviszkóz, gyapjú, viszkóz 

A kiadvány szerint a leginkább időtálló alapanyagok jelenleg a magas minőségű bőr és a kiváló minőségű gyapjú, sajnos azonban ezek nehezen hozzáférhető és drága termékek. 

A divat fenntarthatóságát társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok bonyolult rendszere határozza meg Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Holyduck

Szemléletformálás dán módra: szemétszedésért ingyen kajakozás

A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.

A vizek pszichológiája

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van. 

50 élelmiszer, amikkel megmenthető a Föld

A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

Kifutón a klímaváltozás

Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.

Vízspórolás öt lépésben

A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Hogyan ne szennyezzük a Földet öltözködésünkkel?

A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?

A túlevéssel az ökológiai problémákat is hizlaljuk

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.

A terített asztal új perspektívái, avagy mi fán terem a rovarmarketing?

A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.

Tippek mosáshoz – A kevesebb mikroműanyagért

Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.  

Drasztikus életmódváltásra van szükség a klíma védelmében?

A BBC cikke szerint az emberek személyes felelőssége nem állhat meg az autóközlekedés csökkentésében, de a táplálkozási és a vásárlási szokásokat is újra kell gondolni.

1
2
3
4
5