Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Ferenc pápa az egyszerűbb és tisztelettudóbb életvitelben látja a megoldást

Életstílusváltást és üres szavak helyett konkrét cselekvést sürgetett Ferenc pápa a teremtett világ védelmének ötödik imanapján, a környezetért szavukat hallató fiatalokhoz intézett üzenetében szeptember 1-jén.

A Vatikán honlapján megjelent pápai üzenet szerint az emberek egoizmusa és érdekhajhászása a teremtett világot, amely eredetileg az emberek közti találkozás és kölcsönös megosztás helyszíne volt, „ellenségesség és harcok színterévé” tette.

A pápa úgy fogalmazott, hogy
„az Isten teremtette közös jóban” az ember csak a kizsákmányolás lehetőségét látta meg: 
a környezetpusztítás az utóbbi évtizedekben felgyorsult, és nehéz próbára teszi az emberiség „sérülékenyebb” részét.

A jégréteg olvadása, a vízhiány, a vízgyűjtő területek gondozatlansága, az óceánokban úszó jelentős mennyiségű műanyag és mikroműanyag „megerősíti, hogy a beavatkozást nem lehet tovább halasztani” – jelentette ki Ferenc pápa, hangsúlyozva: „klímaválságot teremtettünk, amely súlyosan fenyegeti a természetet és az életet, beleértve a miénket is”.

Ferenc pápa három „receptet” vázolt fel, amelyek közt az elsőben imára szólít fel a természettel való szorosabb kapcsolatnak, a természet meghallgatásának érdekében. 

A katolikus egyházfő emellett életstílusváltást sürget a hétköznapi táplálkozás, fogyasztás, közlekedés,
víz- és energiahasználat, valamint más fogyasztási cikkek terén.
Mint fogalmazott, „túl sokan uraljuk a teremtett világot! Változtassunk, életvitelünk legyen egyszerűbb és tisztelettudóbb!”.

A környezet védelme érdekében egyre több fiatal emeli fel a szavát az egész világon, és bátor döntéseket akarnak. „Csalódottak a túl sok be nem váltott ígéret, a vállalt, de részérdekek és előnyök miatt elhanyagolt kötelezettségek miatt” – mutatott rá Ferenc pápa, és az ENSZ szeptember 23-án kezdődő klímacsúcsára emlékeztetve arra kérte a kormányokat, bizonyítsák, hogy megvan a politikai akarat a korábbi párizsi klímakonferencián vállalt célok teljesítésére.

A teremtett világ védelmének imanapját Ferenc pápa 2015-ben vezette be, és a katolikus egyház minden évben szeptember elsején tartja meg Fotó: Shutterstock
Forrás: MTI

Szemléletformálás dán módra: szemétszedésért ingyen kajakozás

A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.

A vizek pszichológiája

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van. 

50 élelmiszer, amikkel megmenthető a Föld

A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

Kifutón a klímaváltozás

Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.

Vízspórolás öt lépésben

A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Hogyan ne szennyezzük a Földet öltözködésünkkel?

A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?

A túlevéssel az ökológiai problémákat is hizlaljuk

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.

Léteznek fenntartható ruhaanyagok?

A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?

A terített asztal új perspektívái, avagy mi fán terem a rovarmarketing?

A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.

Tippek mosáshoz – A kevesebb mikroműanyagért

Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.  

1
2
3
4
5