Megújuló életmód
2019. szeptember 3.
A 2019. október 15–17. között megrendezendő Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából meghirdetett „Így neveld a felnőtteket” pályázat célja, hogy a gyerekek rajz- és fotóalkotásaikkal bemutathassák, mi az, amit nekünk, felnőtteknek változtatnunk kell ahhoz, hogy környezetünk – ezen belül is kiemelten a vízfelhasználás – élhetőbb, fenntarthatóbb legyen.
A rajz- és fotóalkotásokat meghosszabbított beküldési határidővel, szeptember 20-ig várják a pályázat szabályzatában feltüntetett elérhetőségeken, jelentkezési lap csatolásával.
A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése mára sok száz millió ember vízellátását veszélyezteti, ezért itt az idő a cselekvésre, hogy egyéni szinten is mindenki tegyen a vízkészleteink megőrzéséért, a vízválság megelőzéséért. Greta Thunberg svéd diák példája pedig jól mutatja, hogy mindebben a gyerekeknek kiemelt szerepük lehet.
Szülőként ki ne tapasztalta volna, hogy csemetéje figyelmezteti őt a víz elzárására, a villany lekapcsolására vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára?
A vízválság a témája az év legfontosabb hazai diplomáciai eseményének, a 2019. október 15–17. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozónak, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Az esemény alkalmából „Így neveld a felnőtteket” címmel a Külgazdasági és Külügyminisztérium rajz- és fotópályázatot hirdet általános iskolás gyermekek számára (beküldési határidő: 2019. szeptember 20. – jelentkezési lappal, ami ide kattintva tölthető le).
Így a legfiatalabb generáció is megmutathatja véleményét, ötleteit arról, hogy nekünk felnőtteknek mit kell máshogyan csinálnunk ahhoz, hogy az ő egészséges környezetük is biztosítva legyen a jövőben, vagy éppen mit tennének másképp, ha felnőttek lennének.
Alkotásaikban megmutathatják, mit szeretnének megváltoztatni a felnőttek viselkedésében, világában ahhoz, hogy környezetünk – ezen belül is kiemelten a vízfelhasználás – élhetőbb, fenntarthatóbb legyen.
A nyertesek korcsoportonként 50 000, 30 000, illetve 20 000 forint értékű ajándékcsomagot kapnak. Emellett mindkét korcsoport-kategóriában az első helyezett a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány felajánlásával különdíjat nyer, amely egy-egy osztálykirándulás a Tisza-tavi Ökocentrumba, Poroszlón, a legtöbb diákot ösztönző tanár pedig oktatói különdíjban részesül. A pályázati szabályzat ide, a jelentkezési lap pedig ide kattintva tölthető le.
A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van.
A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.
Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.
A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.
A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.
A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?
A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.
Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.
