Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A legrosszabb forgatókönyvre nem vagyunk felkészülve

Jem Bendell, a University of Cumbria professzora, a vezetéstudomány egyik legnevesebb nemzetközi szakértője „Mélyadaptáció: Útmutató az éghajlati tragédiához” című tanulmányában korunk egyik legnyomasztóbb kérdését teszi fel: mi lesz, ha a globális felmelegedés kapcsán a legpesszimistább forgatókönyv valósul meg?

Mi van, ha a törekvések ellenére sem sikerül majd a felmelegedés ütemét olyan tartományban tartani, ami nem veszélyezteti az életet a bolygón? Mi van akkor, ha már túl késő elkerülni a környezeti katasztrófát és következményeit?  Fel vagyunk készülve a legrosszabbra?

Jem Bendell kizárólag friss és releváns tudományos eredményeket felvonultató tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lenne terveket készíteni arra az esetre, ha nem a legszerencsésebb forgatókönyvek egyike valósulna meg.  

„Az őslakos amerikai indiánok megküzdési stratégiáinak vizsgálatakor Lear azonosítja azt, amely minden kultúrának vakfoltja – el sem tudja gondolni a saját lehetséges pusztulását és elmúlását. (...) Az őslakos indián törzsfőnökök (...) egyfajta felsőbbrendű képzelőerő segítségével megkísérelték elgondolni, milyen etikai értékek mentén tudják majd az új életüket megszervezni a rezervátumokban. A szokásos alternatívák, mint a szabadság vagy halál (ti. a saját kultúra szolgálatában való halál) mellett létezik egy harmadik választás, kevésbé heroikus, de ugyanúgy bátorságot próbáló: a „kreatív adaptáció”. Ez a fajta kreatív módon megkonstruált remény releváns lehet a mi nyugati civilizációnk számára, amint a klímaváltozás felforgató hatásaival szembenézünk.” 

– írja Bendell tanulmányában, amely ide kattintva az angol mellett német, francia, görög, magyar, olasz, spanyol és portugál nyelven is elérhető. 

A legtöbb éghajlatváltozással kapcsolatos terv abból a reményből indul ki, hogy a felmelegedés még megállítható. De mit teszünk majd akkor, ha kiderül, nem mi állunk nyerésre a klímaváltozással szemben? Kép: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

50 élelmiszer, amikkel megmenthető a Föld

A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

Kifutón a klímaváltozás

Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.

Vízspórolás öt lépésben

A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Hogyan ne szennyezzük a Földet öltözködésünkkel?

A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?

A túlevéssel az ökológiai problémákat is hizlaljuk

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.

Léteznek fenntartható ruhaanyagok?

A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?

A terített asztal új perspektívái, avagy mi fán terem a rovarmarketing?

A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.

Tippek mosáshoz – A kevesebb mikroműanyagért

Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.  

Drasztikus életmódváltásra van szükség a klíma védelmében?

A BBC cikke szerint az emberek személyes felelőssége nem állhat meg az autóközlekedés csökkentésében, de a táplálkozási és a vásárlási szokásokat is újra kell gondolni.

Ferenc pápa az egyszerűbb és tisztelettudóbb életvitelben látja a megoldást

Életstílusváltást és üres szavak helyett konkrét cselekvést sürgetett Ferenc pápa a teremtett világ védelmének ötödik imanapján, a környezetért szavukat hallató fiatalokhoz intézett üzenetében szeptember 1-jén.

1
2
3
4
5