Megújuló életmód
2019. július 30.
Hogy a víz mekkora kincs, már a bőrünkön érezzük, s igyekeznünk kell a lehető legtakarékosabban bánni vele a mindennapjainkban is. Például zuhanyzáskor...
A 2018-as fokvárosi vízkatasztrófa intő példa volt az egész emberiség számára, mi történik egy nagyvárossal, ha elfogy a víz. A városvezetés számos intézkedéssel próbálta rávenni a lakosságot a víztakarékosságra – többek között a zene közismert vélemény- és viselkedésformáló erejét is latba vetették.
Annak érdekében, hogy minél többeket motiváljanak a víztakarékossági szempontból optimális, maximum 2 perces zuhanyzásra, a Sanlam pénzügyi vállalattal karöltve felkértek tíz népszerű afrikai sztárt, hogy a dalaikat a víztakarékos zuhanyzás hosszához igazított verziókban is készítsék el.
A kampányhoz készített 2-Minute Shower Song weboldal utasításait bátran mi is megfogadhatjuk! Ráadásul a tíz számból álló vízbarát album is bárki számára ingyenesen hozzáférhető. Annyi csupán a teendőnk, hogy „elindítsuk a dalt, csavarjunk egyet a csapon és a hangerőszabályzón – amikor pedig a dal véget ért, zárjuk el a vizet.”
De nem csak már befutott zeneszámokat állítottak a víz megóvásának szolgálatába, saját dal is készült ebből az apropóból. A stílszerűen Drip-Drop (Csipp-Csepp) címet viselő dalt az Acoustic Element nevű együttes tagjai, Callen Petersen és Jody Abel készítették Amy Tjasink énekesnővel együttműködésben.
A sláger mondanivalója és hossza is a víztakarékosságot szolgálja. Dúdoljuk mi is minden zuhanyzáskor!
A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van.
A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.
Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.
A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.
A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.
A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?
A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.
Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.
