Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Flygskam: a repülés újragondolva

A repülés gyors, praktikus, kényelmes, és egyre nagyobb tömegek számára elérhető. Ugyanakkor messze a legnagyobb karbonlábnyommal bír az összes közlekedési forma közül. Svédországban új mozgalom indult, amely arra buzdít, mielőtt repülőjegyet veszünk, gondoljuk végig, nem tudnánk-e másik utazási mód mellett dönteni. 

A repülés a legszennyezőbb közlekedési mód, átlagosan 285 gramm szén-dioxid-kibocsátással kilométerenként. Svédországban ezért egyre többen döntenek úgy, hogy nem a levegőbe emelkedve indulnak útnak, hanem vonatra, esetleg buszra szállnak, legyen szó nyaralásról vagy akár üzleti útról.

Aki csatlakozik a flygskam (angolul ez annyit tesz: flight shaming, vagyis repülésbűntudat) mozgalomhoz – amelynek két fő szószólója Bjorn Ferry sílövő olimpikon és Greta Thunberg klímaaktivista –,

fontosnak tartja, hogy ne a saját kényelmét, hanem a bolygó igényeit helyezze előtérbe, adott esetben lemondások árán is.

Egyre több svéd híresség is felhívja a figyelmet a kezdeményezésre, #flygskam és #stayontheground jelszavakkal buzdítva követőit a repülős utazások csökkentésére. A mozgalom amellett, hogy fontos környezettudatossági szempontokra hívja fel a figyelmet, jól illeszkedik az északi országok slow szemléletébe is, ami a felgyorsult 21. században az elcsendesülést, a pillanatban való jelenlétet állítja a középpontba.

A klímaváltozás elleni küzdelem az élet egyre több területén helyet követel magának Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Roadster

Mennyi az annyi? – A víz nyomában

Mennyi édesvíz van a világon, és hol található? – teszi fel a kérdést az UNESCO WWAP animációs filmje, majd sorra veszi, pontosan hányadán is állunk, mennyire bánunk fenntarthatóan a vízkészletünkkel mi, emberek. 

Van kiút a magunkra zárt mókuskerékből?

A brit animátor és illusztrátor, Steve Cutts több rövid rajzfilmet készített az utóbbi években a fogyasztói társadalom emberéről, amelyek szatirikus módon szembesítenek minket a modern világ túlzásaival.

A „poliészter” ruhacímke – és ami mögötte van

Szinte mindenkinek lapul egy magas poliésztertartalmú ruha a szekrényében, legyen az valamilyen sportruházat vagy éppen egy kabát. Kényelmesek, praktikusak, sőt ma már sok esetben újrahasznosított műanyag felhasználásával készülnek. A műanyag azonban ilyenkor is megbosszulja magát.

Víztakarékosságra buzdító dallamok

Hogy a víz mekkora kincs, már a bőrünkön érezzük, s igyekeznünk kell a lehető legtakarékosabban bánni vele a mindennapjainkban is. Például zuhanyzáskor...

Duna-kaland, a vizes tudásfejlesztő portál

A Duna-kaland weboldal célja kreatív feladatokkal és érdekes kérdésekkel hozzásegíteni a közönséget a Duna jobb megismeréséhez, játékosan megismertetni a vízvédelmi alapfogalmakat és folyamatokat, elősegíteni a környezettudatos gondolkodást és viselkedést.

Itt a klímatudatos bankkártya

Olyan hitelkártyát tervez a piacra dobni a közeljövőben a svéd Doconomy, amely figyeli, hogyan alakul a kártyás vásárlások fényében az ügyfél napi szén-dioxid-lábnyoma, és egy bizonyos kvótán túl nem enged számára többet költeni.

Mit tesz a konyhánkkal a klímaváltozás?

Mit eszünk majd, amikor az éghajlatváltozás következtében megváltozik a tradicionális mezőgazdaság? The Fate of Food című könyvében Amanda Little környezetvédelmi újságíró egy olyan témát jár körül, amellyel a klímaváltozás következtében mindannyiunknak szembe kell néznie a közeljövőben. 

Elkülönített zöldkötvény-portfólió: már ez is lehet a választás

Pénzügyi döntéseinkkel is erősíthetünk zöld célokat: a következő években a klímaváltozás által okozott negatív hatások enyhítése, illetve a változásokhoz való alkalmazkodás válhat a nemzetközi közösség egyik legfontosabb feladatává. 

Az ananásztól a nyálkagombáig: a jövő divatja Londonban születik

A brit Királyi Művészeti Akadémia dizájn szakos hallgatói idén a környezettudatos divat jegyében született alkotásaikból tartottak bemutatót.

Klímaváltozás: ördögi körben az emberiség?

Még a mérsékelt klímaváltozás is növelni fogja 2050-re az energiaszükségletet – mondja egy új tanulmány, amely 21 klímamodell hőmérsékleti előrejelzéseit és öt társadalmi-gazdasági forgatókönyv adatait felhasználva azt vizsgálja, miként alakul az energiaigény a század közepére. 

1
2
3
4