Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Mit tesz a konyhánkkal a klímaváltozás?

Mit eszünk majd, amikor az éghajlatváltozás következtében megváltozik a tradicionális mezőgazdaság? The Fate of Food című könyvében Amanda Little környezetvédelmi újságíró egy olyan témát jár körül, amellyel a klímaváltozás következtében mindannyiunknak szembe kell néznie a közeljövőben. 

A hőség, a szárazság és az áradások radikálisan átalakítják a táplálkozásunkat. Milyen hatással lesz mindez az emberiségre? Mit eszünk majd? Azt hol és hogyan állítják elő? Mennyit fogunk fizetni érte? A szerző ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében.

Little a Vox-nak adott interjújában úgy fogalmazott: megízlelhető lesz a klímaváltozás. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint a globális felmelegedés már az évszázad közepére eléri azt a küszöbértéket, ami után az a mezőgazdaság, amit ma ismerünk, képtelen lesz ellátni az emberiséget élelemmel.

Fotó: www.readitforward.com

A szerző szerint az élelmiszer-ellátás zavarainak már napjainkban is számos komoly jele van: az elmúlt évek extrém időjárási jelenségi egyaránt tettek tönkre olaszországi olajfaligeteket, georgiai barackültetvényeket, vagy éppen mexikói avokádófarmokat. A tendencia a század közepére az éghajlatváltozásnak leginkább kitett országokban akár tömeges éhezéshez is vezethet.

Sok olyan növény van, amely kifejezetten érzékenyen reagál az éghajlatváltozásra. Várhatóan először az olyan élelmiszerektől kell búcsút vennünk, mint a kávébab, a borszőlő, az olívabogyó, a kakaó, a bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, az avokádó, a csonthéjasok. 

Az emberiség saját magát sodorta ekkora bajba – véli Little –, de még nincs túl késő ahhoz, hogy ki is húzza magát belőle. Számos olyan innováció született a közelmúltban, amelyek a várható globális élelmezési problémákra keresik a megoldásokat. Két fő megközelítés van a témát illetően: míg az egyik az élelmiszerek technológiai továbbfejlesztésben látja a jövőt (mint például a műhús), addig a másik szerint egyszerűbbé kellene tenni az élelmiszeripart, visszatérve az ipari forradalom előtti technológiákhoz.

Amanda Little beszél legújabb könyvéről Videó: Youtube/Salon
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

Flygskam: a repülés újragondolva

A repülés gyors, praktikus, kényelmes, és egyre nagyobb tömegek számára elérhető. Ugyanakkor messze a legnagyobb karbonlábnyommal bír az összes közlekedési forma közül. Svédországban új mozgalom indult, amely arra buzdít, mielőtt repülőjegyet veszünk, gondoljuk végig, nem tudnánk-e másik utazási mód mellett dönteni. 

Elkülönített zöldkötvény-portfólió: már ez is lehet a választás

Pénzügyi döntéseinkkel is erősíthetünk zöld célokat: a következő években a klímaváltozás által okozott negatív hatások enyhítése, illetve a változásokhoz való alkalmazkodás válhat a nemzetközi közösség egyik legfontosabb feladatává. 

Az ananásztól a nyálkagombáig: a jövő divatja Londonban születik

A brit Királyi Művészeti Akadémia dizájn szakos hallgatói idén a környezettudatos divat jegyében született alkotásaikból tartottak bemutatót.

Klímaváltozás: ördögi körben az emberiség?

Még a mérsékelt klímaváltozás is növelni fogja 2050-re az energiaszükségletet – mondja egy új tanulmány, amely 21 klímamodell hőmérsékleti előrejelzéseit és öt társadalmi-gazdasági forgatókönyv adatait felhasználva azt vizsgálja, miként alakul az energiaigény a század közepére. 

Különös harc az egyszer használatos műanyagok ellen

Egy kanadai bolt, az East West Market sajátos eszközt választott, hogy kuncsaftjait eltérítse az egyszer használatos műanyag szatyrok vásárlásától.

A tehetősek is legyenek tetterősek

Az emberiség tehetős részének többet kell tennie a klímaváltozás ellen – jelentette ki Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista egy stockholmi konferencián tartott beszédében.

A vizek pszichológiája

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van. 

Megdöbbentő, mennyi mikroműanyagot eszünk meg egy év alatt

Évente fejenként legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan, és hasonló mennyiséget lélegeznek be egy új tanulmány szerint. A mikroműanyag megemésztésének egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen, de vélhetően mérgező anyagok szabadulhatnak fel.

A többség drágábban is megvenné a környezetbarát termékeket

Noha a fogyasztók az árat és a minőséget tekintik a legfontosabb szempontnak, nagyobb részük hajlandó többet fizetni az újrahasznosítható és fenntartható termékekért – derül ki az Accenture nemzetközi felméréséből.

A fekete- és a szürkevíz nyomában

Földünk édesvizei a nagymértékű környezetszennyezés és vízpazarlás hatására egyre nagyobb veszélyben vannak: az iható víz mennyisége fokozatosan csökken, minősége pedig romlik. A takarékoskodás helyett viszont még a toalettet is ivóvízzel öblítjük, pedig erre a célra a szürkevíz is megfelelne.

1
2
3