Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Mit tesz a konyhánkkal a klímaváltozás?

Mit eszünk majd, amikor az éghajlatváltozás következtében megváltozik a tradicionális mezőgazdaság? The Fate of Food című könyvében Amanda Little környezetvédelmi újságíró egy olyan témát jár körül, amellyel a klímaváltozás következtében mindannyiunknak szembe kell néznie a közeljövőben. 

A hőség, a szárazság és az áradások radikálisan átalakítják a táplálkozásunkat. Milyen hatással lesz mindez az emberiségre? Mit eszünk majd? Azt hol és hogyan állítják elő? Mennyit fogunk fizetni érte? A szerző ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében.

Little a Vox-nak adott interjújában úgy fogalmazott: megízlelhető lesz a klímaváltozás. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint a globális felmelegedés már az évszázad közepére eléri azt a küszöbértéket, ami után az a mezőgazdaság, amit ma ismerünk, képtelen lesz ellátni az emberiséget élelemmel.

Fotó: www.readitforward.com

A szerző szerint az élelmiszer-ellátás zavarainak már napjainkban is számos komoly jele van: az elmúlt évek extrém időjárási jelenségi egyaránt tettek tönkre olaszországi olajfaligeteket, georgiai barackültetvényeket, vagy éppen mexikói avokádófarmokat. A tendencia a század közepére az éghajlatváltozásnak leginkább kitett országokban akár tömeges éhezéshez is vezethet.

Sok olyan növény van, amely kifejezetten érzékenyen reagál az éghajlatváltozásra. Várhatóan először az olyan élelmiszerektől kell búcsút vennünk, mint a kávébab, a borszőlő, az olívabogyó, a kakaó, a bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, az avokádó, a csonthéjasok. 

Az emberiség saját magát sodorta ekkora bajba – véli Little –, de még nincs túl késő ahhoz, hogy ki is húzza magát belőle. Számos olyan innováció született a közelmúltban, amelyek a várható globális élelmezési problémákra keresik a megoldásokat. Két fő megközelítés van a témát illetően: míg az egyik az élelmiszerek technológiai továbbfejlesztésben látja a jövőt (mint például a műhús), addig a másik szerint egyszerűbbé kellene tenni az élelmiszeripart, visszatérve az ipari forradalom előtti technológiákhoz.

Amanda Little beszél legújabb könyvéről Videó: Youtube/Salon
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

50 élelmiszer, amikkel megmenthető a Föld

A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

Kifutón a klímaváltozás

Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.

Vízspórolás öt lépésben

A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Hogyan ne szennyezzük a Földet öltözködésünkkel?

A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?

A túlevéssel az ökológiai problémákat is hizlaljuk

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.

Léteznek fenntartható ruhaanyagok?

A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?

A terített asztal új perspektívái, avagy mi fán terem a rovarmarketing?

A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.

Tippek mosáshoz – A kevesebb mikroműanyagért

Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.  

Drasztikus életmódváltásra van szükség a klíma védelmében?

A BBC cikke szerint az emberek személyes felelőssége nem állhat meg az autóközlekedés csökkentésében, de a táplálkozási és a vásárlási szokásokat is újra kell gondolni.

Ferenc pápa az egyszerűbb és tisztelettudóbb életvitelben látja a megoldást

Életstílusváltást és üres szavak helyett konkrét cselekvést sürgetett Ferenc pápa a teremtett világ védelmének ötödik imanapján, a környezetért szavukat hallató fiatalokhoz intézett üzenetében szeptember 1-jén.

1
2
3
4
5