Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Klímaváltozás: ördögi körben az emberiség?

Még a mérsékelt klímaváltozás is növelni fogja 2050-re az energiaszükségletet – mondja egy új tanulmány, amely 21 klímamodell hőmérsékleti előrejelzéseit és öt társadalmi-gazdasági forgatókönyv adatait felhasználva azt vizsgálja, miként alakul az energiaigény a század közepére. 

A Nature-ben publikált tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy mérsékelt éghajlatváltozás esetén 11-27, egy erőteljesebb felmelegedésnél pedig 25-58 százalékkal növekedhet a globális energiaszükséglet 2050-re. A növekedés a trópusokon, Dél-Európában, Kínában és az Egyesült Államokban lesz a legjelentősebb, a legnagyobb emelkedést a hűtőrendszerek, például a klímák okozzák majd. Ahogy melegszik a bolygó, egyre nagyobb szükség lesz az ilyen berendezésekre.

Az emberiség ördögi körbe került: az éghajlatváltozás miatt egyre több energiára lesz szükségünk, emiatt pedig egyre több üvegházhatású gázt fogunk kibocsátani.

A kutatók szerint a légkondicionálók piaca robbanásszerűen fog növekedni. Indiában például, ahol napjainkban mintegy 30 millió készüléket használnak, 2050-re várhatóan egymilliárdra nő a számuk. Globálisan az ilyen berendezések háromszor több energiát fognak felhasználni a század közepére.

2018-ban 2,9 százalékkal nőtt a világ energiaigénye: az elektromos energia előállításának legnagyobb részét a kőolaj és a földgáz biztosította, míg a napenergia és a szélenergia 10 százalékot tett ki Fotó: Shutterstock
Forrás: MTI

Szemléletformálás dán módra: szemétszedésért ingyen kajakozás

A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.

A vizek pszichológiája

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van. 

50 élelmiszer, amikkel megmenthető a Föld

A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

Kifutón a klímaváltozás

Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.

Vízspórolás öt lépésben

A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Hogyan ne szennyezzük a Földet öltözködésünkkel?

A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?

A túlevéssel az ökológiai problémákat is hizlaljuk

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.

Léteznek fenntartható ruhaanyagok?

A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?

A terített asztal új perspektívái, avagy mi fán terem a rovarmarketing?

A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.

Tippek mosáshoz – A kevesebb mikroműanyagért

Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.  

1
2
3
4
5