Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Véget ér az intézményes pazarlás Franciaországban

Edouard Philippe francia kormányfő június 4-én bejelentette, hogy betiltják az el nem adott fogyasztási cikkek megsemmisítését, a jövőben ezeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra. 

A nem élelmiszer jellegű árucikkek – mint ruházat, elektronikai cikkek, higiéniai termékek, kozmetikumok – megsemmisítési tilalma négy éven belül fog életbe lépni. A francia miniszterelnöki hivatal szerint évente több mint 650 millió euró értékű fogyasztási cikket dobnak el vagy semmisítenek meg Franciaországban, ötször többet, mint amennyit jótékonyság gyanánt elajándékoznak.

„Megdöbbentő ez a pazarlás, megdöbbentő a józan ész számára.
Ez botrány”

– hangoztatta Philippe, amikor bejelentette az intézkedéseket egy párizsi diszkontüzletben.

Brune Poirson francia környezetvédelmi államtitkár januárban tett ígéretet a fogyasztási árucikkek kidobása problémájának megoldására, amikor egy televíziós dokumentumfilm feltárta, hogy az Amazon internetes kereskedőház megsemmisíti több millió olyan termékét, amelyet visszaküldtek a vásárlók.

A brit Burberry divatcég szintén felháborodást váltott ki tavaly azzal, hogy beismerte, évente eléget mintegy 28,6 millió fontnyi eladatlan terméket, megakadályozandó, hogy áron alul kerüljenek piacra. A francia kormányfő közölte: külön rendelkezések bevezetését mérlegelik a luxusiparra, hogy rávegyék a cégeket az újrahasznosításra.

Franciaországban négy éven belül életbe lép az a rendelet, miszerint a nem élelmiszer jellegű árucikkeket tilos lesz megsemmisíteni, helyette az újrahasznosítást vagy az újrafeldolgozást kell előnybe részesíteniük a gyártó cégeknek Fotó: Shutterstock
Forrás: MTI

A többség drágábban is megvenné a környezetbarát termékeket

Noha a fogyasztók az árat és a minőséget tekintik a legfontosabb szempontnak, nagyobb részük hajlandó többet fizetni az újrahasznosítható és fenntartható termékekért – derül ki az Accenture nemzetközi felméréséből.

A fekete- és a szürkevíz nyomában

Földünk édesvizei a nagymértékű környezetszennyezés és vízpazarlás hatására egyre nagyobb veszélyben vannak: az iható víz mennyisége fokozatosan csökken, minősége pedig romlik. A takarékoskodás helyett viszont még a toalettet is ivóvízzel öblítjük, pedig erre a célra a szürkevíz is megfelelne.

Mennyi vizet használunk el egy nap alatt valójában?

Azt hinnénk, hogy az emberiség napi vízfelhasználását nagyrészt a fürdésre, főzésre, ivásra használt mennyiség teszi ki. Pedig elektromos eszközeink működése, egy kiló hús előállítása vagy egy műanyag doboz gyártása is rengeteg, sokszor feleslegesen elpocsékolt víz felhasználását jelenti.

Változnunk kell, ha változást akarunk

Egyre nagyobb problémát jelent világszerte az élelmiszer-túltermelés, ami kéz a kézben jár az ipari szintű vízpazarlással. Azon túl, hogy egészségügyi szempontból sem mellékes, mi kerül a tányérunkra, tudatos vásárlói döntéseinkkel a klímaváltozást is mérsékelhetjük valamelyest. 

Rajzpályázat gyermekeknek

A 2019. október 15–17. között megrendezendő Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából meghirdetett „Így neveld a felnőtteket” pályázat célja, hogy a gyerekek rajz- és fotóalkotásaikkal bemutathassák, mi az, amit nekünk, felnőtteknek változtatnunk kell ahhoz, hogy környezetünk – ezen belül is kiemelten a vízfelhasználás – élhetőbb, fenntarthatóbb legyen.

Mennyi vízbe került a farmered?

A divatipar ökológiai lábnyoma hatalmas: a termékek előállítása, gyártása, szállítása, valamint a folyamatosan termelődő felesleg elégetése jelentős szén-dioxid-kibocsátással és vízpazarlással jár. Van egy ruhadarab, amely az összes többi fölé emelkedik környezetszennyező hatásában: a sokak által kedvelt farmer.

A zöldbefektetések felé fordulnak a fiatalok

A magyar fiatalok befektetési gyakorlatában fontos szempont a környezeti és társadalmi fenntarthatóság: egyre többen fordulnak a tudatosan és etikusan működő vállalatok felé - derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi rendszerek változásáról szóló fórumán.

A zöld divaté a jövő

A divatipar az előkelő második helyet foglalja el a környezetszennyező iparágak sorában (jelentős szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel jár) – tudatos fogyasztóként így nemcsak arra kell odafigyelnünk, mit eszünk, hanem arra is, milyen ruhák sorakoznak a szekrényünkben.

Ökoszorongás – a 21. század új pszichés jellemzője

Elérkeztek azok az idők, amikor már valóban a bőrünkön érezzük a klímaváltozást: nem telik el úgy nap, hogy akár közvetlenül, jártunkban-keltünkben, akár közvetve, a híreken keresztül ne találkoznánk a globális felmelegedés ijesztő következményeivel. A példa nélküli helyzet pedig új reakciókat vált ki  a 21. század emberéből. 

Fókuszban a tudatos vízhasználat

A tiszta, iható ivóvíz létkérdés. Ezért is van fontos szerepe az Innovációs és Technológiai Minisztérium egymilliárd forintos, szemléletformálást támogató pályázatának, melyet a környezettudatos vízhasználat érdekében indítanak.

1
2