Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Változnunk kell, ha változást akarunk

Egyre nagyobb problémát jelent világszerte az élelmiszer-túltermelés, ami kéz a kézben jár az ipari szintű vízpazarlással. Azon túl, hogy egészségügyi szempontból sem mellékes, mi kerül a tányérunkra, tudatos vásárlói döntéseinkkel a klímaváltozást is mérsékelhetjük valamelyest. 

Néhány egyszerű szempont sokat segít a környezettudatos vásárlásban: 

  • Vásároljunk megbízható helyi termelőktől! 
    Így nemcsak az ételeink ökolábnyomát minimalizálhatjuk, de támogathatjuk a helyi gazdaságot is.
  • Válasszuk az idényzöldségeket és -gyümölcsöket! 
    Egészségesebb és környezetbarátabb az az étel, ami a környező termőföldekről, nem pedig a világ másik végéről érkezik a konyhánkba. 
  • Ne pazaroljunk!
    Csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyire valóban szükségünk van.
  • Étkezzünk egészségesen! 
    Kerüljük a konyhakész, feldolgozott élelmiszereket, nemcsak adalékanyagban és felesleges csomagolásban bővelkednek, de előállításuk is rengeteg energiával jár. 
  • Támogassuk az etikus termelőket!
    Figyeljünk oda rá, milyen termelési hozzáállást erősítünk vásárlásainkkal.
  • Hozzuk vissza az elfelejtett ízeket!
    Fedezzük fel újra a perifériára szorult helyi növényeket. Krumpli helyett próbáljuk ki a csicsókát, málna helyett a somot.
  • Tegyünk a kosarunkba biotermékeket!
    A vegyszermentes élelmiszerekkel nem csak magunkat, a környezetet is óvjuk. 
  • Tartsunk hetente minimum egy húsmentes napot!
    A húsipar vízigénye sokszorosa a növénytermesztésének, így ha kicsit visszaveszünk a húsfogyasztásunkból, azzal a vízkészleteket óvjuk. 
  • Főzzünk!
    Az otthon készült étel általában nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is, hisz megválogathatjuk az alapanyagokat. 
  • Az étel valódi árában gondolkodjunk!
    Vásárláskor ne csak a csomagolásig és az árcímkéig lássunk, hanem gondoljuk végig, milyen áron került az az étel a polcokra. 
Ha helyi termelőktől vásárolunk, nem csupán a lokális gazdálkodást támogatjuk, de az ételeink ökolábnyomát is csökkenthetjük Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

A többség drágábban is megvenné a környezetbarát termékeket

Noha a fogyasztók az árat és a minőséget tekintik a legfontosabb szempontnak, nagyobb részük hajlandó többet fizetni az újrahasznosítható és fenntartható termékekért – derül ki az Accenture nemzetközi felméréséből.

A fekete- és a szürkevíz nyomában

Földünk édesvizei a nagymértékű környezetszennyezés és vízpazarlás hatására egyre nagyobb veszélyben vannak: az iható víz mennyisége fokozatosan csökken, minősége pedig romlik. A takarékoskodás helyett viszont még a toalettet is ivóvízzel öblítjük, pedig erre a célra a szürkevíz is megfelelne.

Mennyi vizet használunk el egy nap alatt valójában?

Azt hinnénk, hogy az emberiség napi vízfelhasználását nagyrészt a fürdésre, főzésre, ivásra használt mennyiség teszi ki. Pedig elektromos eszközeink működése, egy kiló hús előállítása vagy egy műanyag doboz gyártása is rengeteg, sokszor feleslegesen elpocsékolt víz felhasználását jelenti.

Véget ér az intézményes pazarlás Franciaországban

Edouard Philippe francia kormányfő június 4-én bejelentette, hogy betiltják az el nem adott fogyasztási cikkek megsemmisítését, a jövőben ezeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra. 

Rajzpályázat gyermekeknek

A 2019. október 15–17. között megrendezendő Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából meghirdetett „Így neveld a felnőtteket” pályázat célja, hogy a gyerekek rajz- és fotóalkotásaikkal bemutathassák, mi az, amit nekünk, felnőtteknek változtatnunk kell ahhoz, hogy környezetünk – ezen belül is kiemelten a vízfelhasználás – élhetőbb, fenntarthatóbb legyen.

Mennyi vízbe került a farmered?

A divatipar ökológiai lábnyoma hatalmas: a termékek előállítása, gyártása, szállítása, valamint a folyamatosan termelődő felesleg elégetése jelentős szén-dioxid-kibocsátással és vízpazarlással jár. Van egy ruhadarab, amely az összes többi fölé emelkedik környezetszennyező hatásában: a sokak által kedvelt farmer.

A zöldbefektetések felé fordulnak a fiatalok

A magyar fiatalok befektetési gyakorlatában fontos szempont a környezeti és társadalmi fenntarthatóság: egyre többen fordulnak a tudatosan és etikusan működő vállalatok felé - derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi rendszerek változásáról szóló fórumán.

A zöld divaté a jövő

A divatipar az előkelő második helyet foglalja el a környezetszennyező iparágak sorában (jelentős szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel jár) – tudatos fogyasztóként így nemcsak arra kell odafigyelnünk, mit eszünk, hanem arra is, milyen ruhák sorakoznak a szekrényünkben.

Ökoszorongás – a 21. század új pszichés jellemzője

Elérkeztek azok az idők, amikor már valóban a bőrünkön érezzük a klímaváltozást: nem telik el úgy nap, hogy akár közvetlenül, jártunkban-keltünkben, akár közvetve, a híreken keresztül ne találkoznánk a globális felmelegedés ijesztő következményeivel. A példa nélküli helyzet pedig új reakciókat vált ki  a 21. század emberéből. 

Fókuszban a tudatos vízhasználat

A tiszta, iható ivóvíz létkérdés. Ezért is van fontos szerepe az Innovációs és Technológiai Minisztérium egymilliárd forintos, szemléletformálást támogató pályázatának, melyet a környezettudatos vízhasználat érdekében indítanak.

1
2