Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Meg vannak számlálva a síelés napjai Európában?

A klímaváltozás következtében sokkal kevesebb hóval és sokkal rövidebb szezonokkal számolhatnak az európai síszektorok. A problémára többek között hóágyúzással és műhókészítési innovációkkal reagálnak a sítelepek, ami a környezetvédők szerint akár kifejezetten káros is lehet.

Ma az Alpok szolgálja ki a globális síturizmus 44 százalékát, ám az európai hegyvidékek is nyögik a klímaváltozás hatásait. Az Alpok átlaghőmérséklete a globális átlag kétszeresével, 2 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 120 évben, az alpesi síszezon pedig átlagosan közel 40 nappal lett rövidebb 1960 és 2017 között.

Egyes előrejelzések szerint 2100-ra akár teljesen el is tűnhet a hó 1200 méter alatt, az Alpok hórétege pedig további 70 százalékkal csökkenhet a század közepére. 

A jelenségre a síterep-üzemeltetők leginkább klasszikus hóágyúzással reagálnak (ami környezetvédelmi szempontokból korántsem túl jó megoldás), és évi százmillió eurós nagyságrendű összegeket fordítanak a hóágyú-infrastruktúrájuk javítására.

Míg Európában kifejezetten aggasztó a tendencia, a világ más részein a klímaváltozás egyelőre más irányba alakítja a hóhelyzetet: a következő évtizedekben Amerika és Japán hosszabb síszezonokra számíthat, mint korábban. Kolorádóban például idén még júniusban és júliusban is nyitva voltak a síliftek. A hosszabb távú előrejelzések azonban már itt sem festenek derűs képet: 2050-re már várhatóan az egyesült államokbeli síterepek kétharmadán is fele olyan hosszú lesz a síszenon, mint napjainkban.

2100-ra akár teljesen el is tűnhet a hó 1200 méter alatt egyes előrejelzések szerint Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Index

A legfontosabb szempontok egy ország klímastratégiájának kidolgozása során

Interjú Maggie White-tal, a Stockholmi Nemzetközi Víz Intézet Nemzetközi Irányelvek és Folyamatok vezetőjével, a Globális Víz Adaptáció Szövetség társelnökével.

Sorsok, arcok, kontrasztok

A klímamenekültekről szóló híradásokban ijesztő számsorok és apokaliptikus tájképek váltakoznak, elfedve a probléma valódi arcát: az eltorzult emberi sorokat.

Több száz hőmérsékleti rekord dőlt meg eddig 2019-ben

Május 1. és augusztus 30. között közel 400 alkalommal, 29 országban mértek minden korábbinál magasabb hőmérsékletet az északi földtekén.

Nagy károkat okoz Nagy-Britannia élővilágának a klímaváltozás

Több mint az emlősök negyedét kihalás fenyegeti.

Különleges perspektívából szemlélhetjük az Alpok pusztuló gleccsereit

Jacques-Olivier Travers francia solymász egy fehérfarkú rétisasra erősített kamerával mutatja meg az Alpok gleccsereit.

Jégtáblához fagyva indul egyedülálló expedícióra a Polarstern

Kiválasztották a jégtáblát, amelyen a német kutatóhajó csaknem egy éven át sodródhat az Északi-sarkvidéken minden idők legjelentősebb arktiszi expedícióján.

2019 szeptembere volt eddig a legmelegebb

Európai klímakutatók adatai szerint az idei volt a legmelegebb szeptember a Földön azóta, hogy a Copernicus Climate Change Service 1981-ben elkezdte rendszeresen feljegyezni az időjárási adatokat.

Aggasztó ütemben melegszik az óceán

Ha ez a tendencia folytatódik tovább, nagyon nagy veszélyben van az óceánok élővilága. 

Veszélyben a metropoliszok

A Goldman Sachs befektetési bank jelentése szerint is veszélyezteti a klímaváltozás a világ nagyvárosait. 

Hogyan árasztja el, olvasztja fel és szárítja ki a Földet a klímaváltozás?

A klímaváltozás leglátványosabb hatásai a vizekkel kapcsolatban érezhetők: a globális felmelegedés hatására a gleccserek elolvadnak, az óceánok vízszintje növekszik, egyre nagyobb áradások fenyegetik a part menti lakosokat, a Föld másik felén pedig a kiszáradás, az elsivatagosodás és vízhiány okoz óriási gondokat, amelyekkel megrázó fotók szembesítenek.

1
2
3
4
5
6
7