Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Évszázadok óta nem volt ennyire erős az El Niño

Aszály, százaság, erdőtüzek, vagy épp ellenkezőleg, hatalmas viharok, áradások. Egyre nagyobb természeti katasztrófák pusztítanak az El Niño hatásainak következtében. A probléma Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Amerikában már most is jelentős, ám a szakemberek szerint a helyzet még tovább romlik a jövőben. 

Nem újdonság a tudományos világ számára, hogy a tengervíz áramlásával összefüggő természeti jelenség, az El Niño intenzitása növekvő tendenciát mutat, ám eddig nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok ahhoz, hogy pontosan meghatározzák a jelenség változásait. Egy új kutatás azonban, amelynek során korallok mélyéről vettek mintát, minden eddiginél több adatot adott az El Niño elmúlt négyszáz évi eseményeiről.

Mandy Freund, a Melbourne Egyetem és az extrém éghajlatai jelenségeket vizsgáló Centre of Excellence for Climate Extremes doktori hallgatója korallmagokat használt az éghajlati minták változásainak vizsgálatához, amelyek – akárcsak a fák évgyűrűi – jól mutatják az elmúlt évszázadok éghajlatának alakulását. Freund szerint az elmúlt harminc évben soha nem látott mértékben növekedett az El Niño intenzitása például a Csendes-óceán középső részén, és ennek köszönhetően megszaporodtak a jelenséget kísérő szélsőséges időjárási anomáliák is.

A kutatás segítségével, amelyet a kutatók a Nature Geoscience tudományos folyóiratban tettek közzé, várhatóan könnyebb lesz a jövőben felkészülni az El Niño-eseményekre, illetve azok sokszor pusztító hatásainak modellezésére.

Az El Niño hatása sok esetben extrém szárazság formájában mutatkozik meg Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

Mit tesz az emberi szervezettel a klímaváltozás?

A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai már napjainkban is jelentősen megviselik az emberek egészségét, szerte a világban.

Az extrém szárazság miatt láthatóvá vált a spanyol Stonhenge

Évtizedek óta először látható a maga teljességében a spanyol Valdecañas-víztározónál található 4000 éves kőkör, amely a Stonhenge kísérteties mása. 

A szuperkorallok sem bírják a versenyt a klímaváltozással

A nagy hőmérséklet-ingadozásokhoz szokott „szuperkorallok” is bajba kerülhetnek az egyre melegedő vizekben.

150 évből az utolsó 5 volt a legmelegebb

A Meteorológiai Világszervezet előzetes adatai szerint a 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt az időjárási feljegyzések 150 évvel ezelőtti kezdete óta.

Cselekvést sürget az ENSZ-főtitkár

António Guterres, az ENSZ főtitkára a Covering Climate Now nemzetközi médiaegyüttműködés keretében készített exkluzív interjúban arról beszélt, számít a közvélemény és a nyilvánosság nyomására, hogy a világ kormányait határozottabb lépésekre kényszerítsék a klímaváltozás megfékezése érdekében.

Az éghajlatváltozás az allergiások helyzetét is tovább nehezíti

Már napjainkban is tíz emberből minimum egy, de akár három is pollenallergiával küzd a fejlett világban, a globális felmelegedés pedig még tovább ronthat a helyzeten.

Ezrek kerültek kórházba a hőhullám miatt Japánban

Több mint négyezer ember egészségét veszélyeztette a nagy hőség szeptember második hetében a szigetországban. 

Az északi féltekén rekordmeleg volt a nyár

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal adatai szerint az idei nyár volt 1880 óta a legmelegebb az Egyenlítőtől északra, illetve a második legmelegebb az egész bolygót tekintve.

Túl meleg az óceán

A Csendes-óceán vizének hőmérséklete az átlagosnál jóval melegebb – Alaszkától egészen Kaliforniáig.   

Rekordmeleg nyártól búcsúzik Prága is

A mérések csaknem két és fél évszázaddal ezelőtti csehországi kezdete óta nem volt olyan meleg a nyár Prágában, mint idén, amikor a napi átlaghőmérséklet elérte a 22,9 Celsius-fokot.

1
2
3
4
5
6
7