Magyarország és a magyar szakértők vízgépészeti megoldások tervezése és megvalósítása tekintetében számos sikertörténettel büszkélkedhetnek: egyebek között azokkal a vízgazdálkodási, kútfúrási és öntözéses projektekkel, amelyek megoldást jelentettek egyes fejlődő országok számára az elmúlt években.
A korábbi Vízkészletgazdálkodási Központ (VIKOZ, később Vízgazdálkodási Intézet, VGI) 1975 és 1990 között mongol partnerével közösen készítette el Mongólia Vízgazdálkodási Mestertervét és a regionális mesterterveket a következő medencék számára: Mongol Nagy-tavak, Hovd, Zavkhan, Kerülen, Ongijn, Taats és Baidrag folyók. A mongol parlament nagyra értékelte a segítséget, amit „az évszázad projektjének” nevezett még sok-sok évvel azt követően is, hogy a magyar szakértők befejezték munkájukat. Ezzel a kiváló véleménnyel is összefüggően 2008-ban meghosszabbították a
magyar–mongol vízgazdálkodási együttműködési megállapodást.
Magyar specialisták dolgoztak továbbá számos afrikai és ázsiai országban az ENSZ keretében működő Nemzetközi Élelmezésügyi Szervezet (FAO), a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából.
A magyar kútfúrás egyik kiemelkedő személyisége Zsigmondy Vilmos volt (1820–1888), aki a 19. század második felében Budapesten (a Népligetben) fúrt kutat, amely akkor Európa második legnagyobb kútja volt. A 970 méter mély kút kapacitása 2200 liter/óra (és 74 °C-os víz) volt, ami akkor egyfajta szenzációt jelentett.
A magyar hidrológusok és mérnökök már 1980 előtt segítettek a mongol sztyeppén felmerült vízproblémák megoldásában. A magyar mérnökök és hidrológusok képezték ki a fiatal mongol szakértőket, akikkel azután szoros együttműködésben dolgoztak. 1970-re 225 új, 100-200 méter mély kutat fúrtak. A vízkutatással összefüggésben geofizikai kutatásokat végeztek 21 ezer km²-en.
A múlt század hetvenes éveiben a magyar szakértők Vietnamban és Mongóliában nyújtottak segítséget és szereltek fel MA–200 típusú öntözőberendezéseket (Mongólia teljes területén 150 vízszivattyútelepet, Vietnamban pedig a Ba Vi öntözőrendszer keretében). Kiképezték a helyi lakosokat a felállított öntözőrendszerek szervizelésére és karbantartására is.
Marokkóban, a nemzetközi technikai és tudományos együttműködés keretében magyar szakértők részt vettek az öntözőrendszer kiépítésében (a Muluja folyón és a Rabat régióban). A múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően a magyar szakértők (a VIZITERV-től és a MÉLYÉPTERV-től) vállaltak szerepet különféle öntözéses projektekben Algériában és Tunéziában (pálmaligetek öntözése), Jemenben (a Tihama- és a Taiz-projektben), Szudánban (a Djebel Marra-projektben) és Iránban (a Gorgan völgyében).
Az egyik legjelentősebb magyar szakértő ezen a területen Mosonyi Emil (1910–2009) volt. Hidraulikai mérnökként gátak és vízi erőművek sora fűződik a nevéhez szerte a világban. Számos egyetem választotta meg tiszteletbeli professzorának amellett, hogy több külföldi akadémia tagságára is felkérték. Az új-zélandi Auckland Egyetem Mosonyi-díjat alapított a fenntartható vízi erőművek fejlesztésében végzett munkája elismeréseképpen.
Bővebb információ a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kiadványában található.
Az Aquaprofit létrehozta az IWAT nevű innovatív, fenntartható vízügyi megoldásának prototípusát. Az Intelligent Water Aid Technology (IWAT) magyar fejlesztésű innováció, amellyel vízügyi infrastruktúra és áramellátás nélküli területeken is megoldható az ivóvíz nyersvízből történő előállítása.
A tiszta víz hiánya korunk egyik legégetőbb problémája. Indiában különösen súlyos a helyzet: a Niti Aayog jelentése szerint az országban 600 millió ember életét lehetetleníti el napi szinten a vízhiány. Egy 26 éves indiai mérnökhallgató úgy döntött, a saját eszközeivel veszi fel a harcot a válsággal.
A Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága bejelentette, hogy egy, a csapadékot és a villámárvizeket előrejelző rendszert alakítanak ki a magyar–szerb határ menti térségben. A beruházás sokat segíthet a jövőbeni károk elkerülésében.
Az 1998-ban alapított S-Metalltech 98 Kft. nemcsak egyetemek és iparvállalatok K+F műhelyeként működik, de a környezetvédelem, a villamosipar, az autógyártás és a reaktortechnika területén alkalmazott különleges anyagok gyártóbázisát is alkotja. Számos tekintélyes partnerük között nemcsak hazai, de külföldi vállalatok is megtalálhatók.
A vízválság a témája az év legfontosabb hazai diplomáciai eseményének, az október 15–17. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozónak. A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése ugyanis sok százmillió embert fenyeget – a katasztrófa megelőzése mindannyiunk feladata és felelőssége.
A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.
Nagy kihívást jelent a vízbázisok megőrzése, azok megfelelő védelme, valamint a szennyezett víz tisztítása. A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások nem alkalmasak minden, a tisztítótelepre kerülő szennyező anyag eltávolítására. Ezért a Nyírségvíz Zrt. egy új fejlesztési program mellett döntött.
A projekt célja, hogy a politikai döntéshozók számára egyértelművé tegye a talajvizekkel kapcsolatos fenntartható gazdálkodás horderejét, felhívja a figyelmet a talajvizek fontosságára, és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül széles körben elterjessze a megfelelő talajvíz-gazdálkodást és -kezelést.
A zöld infrastruktúra működésére alapozott vízgazdálkodási kézikönyv készült az ENSZ és a Természetvédelmi Világszövetség együttműködésében, hogy népszerűsítse azokat a gyakorlatokat, ahol a vízgazdálkodás területén sikerrel alkalmaztak zöld infrastrukturális megoldásokat.
Világszinten négy munkahelyből három kötődik valamilyen módon a vízhez. A 2016-os Víz Világjelentés a víz és a munkahelyek, a foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgálta. A jelentés kulcsfontosságú megállapításai a következőképpen foglalhatók össze.