Fenntartható megoldások
2019. május 15.
A vízválság a témája az év legfontosabb hazai diplomáciai eseményének, az október 15–17. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozónak. A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése ugyanis sok százmillió embert fenyeget – a katasztrófa megelőzése mindannyiunk feladata és felelőssége.
Kevesebb mint hat hónap múlva ismét Budapest lesz a víz fővárosa: a megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozóra (Budapest Water Summit 2019) közel kétezer résztvevőt várnak a világ minden részéről, október 15–17. között a Millenárisra. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök lesz.
Elég csak arra gondolni, hogy az ENSZ becslése szerint 2050-re ötmilliárd ember nem jut majd megfelelő ivóvízhez, ami a Föld népességének felét jelenti majd – erről itt írtunk bővebben. Nemrég pedig az is kiderült, hogy évente mintegy 17 millió nő szül olyan kórházban, ahol még kézmosásra sincs lehetőség – és persze ott van Fokváros példája is, ahol vészesen közeledik a „Day zero”, azaz a nulladik nap, amikor a többmilliós metropoliszban el kell zárni a csapokat.
A 2013-as és 2016-os rendezvények sikerére építve Magyarország kormánya idén ismét megrendezi az év egyik legfontosabb hazai diplomáciai eseményét, a Budapesti Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), amelynek legfőbb témája a globális vízválság megelőzése, illetve ahol ez már nem lehetséges, a hatásokhoz való alkalmazkodás elősegítése lesz.
Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével október 15–17. között megvalósuló találkozó célja, hogy a vízválság megelőzését és a következményekhez való sikeres alkalmazkodást a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz következtében előálló helyzetek mindegyikére alkalmazza, és ezzel hozzájáruljon a globális vízpolitikai folyamatok alakításához.
A nemzetközi konferencia meghívottjai között ismét ott vannak a víz, a szanitáció és a fenntartható vízgazdálkodás témaköreivel foglalkozó szakirányú nemzetközi intézmények, továbbá a kormányok, az üzleti, a pénzügyi és a tudományos élet képviselői, ugyanis nem csupán hidrológiai kérdéssel állunk szemben, hanem a helyzet kezelése a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából is kihívást jelent. A várhatóan mintegy kétezer fős vízdiplomáciai esemény zárásaként – a válság közelségét is érzékeltetve – egy a világ minden kormánya és állampolgára számára követendő felhívás kerül megfogalmazásra.
Az előző évekhez képest idén még nagyobb hangsúlyt kap a konferencia részeként megrendezett vízipari szakkiállítás. A magyar vízipar és víztudomány már a vízválság megelőzésén dolgozik, és Magyarország a digitális vízgazdálkodás élvonalában van, ezért a kiállításon olyan – kiemelten a hazai – víziparban tevékenykedő cégek, szervezetek mutatkoznak majd be, amelyek versenyképes, innovatív és környezetbarát technológiákkal jelentős szerepet vállalhatnak szerte a világban a vízipari kihívások megoldásában, sőt, a már jelentkező károk csökkentésében is.
Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világ Tanáccsal együttműködve Magyarország kormánya 2013. október 8. és 11. között megrendezte az első Budapesti Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2013, BWS 2013). A BWS 2013 záródokumentuma, a „Budapesti Nyilatkozat” kimondta, hogy 2015 után a víznek önálló témaként és célkitűzésként kell szerepelnie a fejlesztéspolitikával kapcsolatos tervezésben. Az esemény jelentős szerepet játszott abban, hogy az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési keretrendszerben a víz és szanitáció kérdésköre önálló célkitűzésként jelenik meg, így iránytűvé vált a fenntartható fejlődésben és a nemzetközi klímapolitikában.
A második Budapesti Víz Világtalálkozóra 2016 novemberében került sor, több mint 2200 fő részvételével. A háromnapos rendezvény célja volt, hogy kidolgozza, milyen fordulatra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításához, sikeresen összekapcsolja a politikai döntéshozatali folyamatokat a tőke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetőségekkel és a kulcsszerepet játszó civilekkel, azaz konkrét, gyakorlati lépésekkel mozdítsa elő a 21. század legjelentősebb kihívásának megoldását.
Kitűzött célját teljesítve, a konferencia kijelölte az elkövetkezendő 15 év vízpolitikai teendőit, az esemény végén elfogadott javaslatcsomag pedig hozzájárult a vízgazdálkodás által támogatott fenntartható fejlődési fordulat és a klímavédelem egységbe foglalásához, valamint a vízügyi fejlesztések finanszírozása megújításának tervéhez.
A BWS 2016 ajánlásaira támaszkodott az ENSZ főtitkára és a Világbank-csoport elnöke által összehívott Vízügyi Elnöki Testület is. Az eseményen jelen voltak a végrehajtás szempontjából kiemelten fontos finanszírozási szektor szereplői, akik elkötelezték magukat, hogy a következő 5 évben a vizes beruházásokra fordított összeget megduplázzák.
Mindkét esemény hangsúlyos része volt a vízipari szakkiállítás, amelyen – kiemelten a hazai – vízipar területén működő vállalatok, szervezetek voltak jelen. A két világszintű rendezvény így teret adott a magyar vízipar nemzetközi szintű bemutatkozására is, amely ennek köszönhetően jelentős, több százmillió dolláros megrendelésekre tett szert.
Az Aquaprofit létrehozta az IWAT nevű innovatív, fenntartható vízügyi megoldásának prototípusát. Az Intelligent Water Aid Technology (IWAT) magyar fejlesztésű innováció, amellyel vízügyi infrastruktúra és áramellátás nélküli területeken is megoldható az ivóvíz nyersvízből történő előállítása.
A tiszta víz hiánya korunk egyik legégetőbb problémája. Indiában különösen súlyos a helyzet: a Niti Aayog jelentése szerint az országban 600 millió ember életét lehetetleníti el napi szinten a vízhiány. Egy 26 éves indiai mérnökhallgató úgy döntött, a saját eszközeivel veszi fel a harcot a válsággal.
Magyarország és a magyar szakértők vízgépészeti megoldások tervezése és megvalósítása tekintetében számos sikertörténettel büszkélkedhetnek: egyebek között azokkal a vízgazdálkodási, kútfúrási és öntözéses projektekkel, amelyek megoldást jelentettek egyes fejlődő országok számára az elmúlt években.
A Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága bejelentette, hogy egy, a csapadékot és a villámárvizeket előrejelző rendszert alakítanak ki a magyar–szerb határ menti térségben. A beruházás sokat segíthet a jövőbeni károk elkerülésében.
Az 1998-ban alapított S-Metalltech 98 Kft. nemcsak egyetemek és iparvállalatok K+F műhelyeként működik, de a környezetvédelem, a villamosipar, az autógyártás és a reaktortechnika területén alkalmazott különleges anyagok gyártóbázisát is alkotja. Számos tekintélyes partnerük között nemcsak hazai, de külföldi vállalatok is megtalálhatók.
.jpg)
A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.
Nagy kihívást jelent a vízbázisok megőrzése, azok megfelelő védelme, valamint a szennyezett víz tisztítása. A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások nem alkalmasak minden, a tisztítótelepre kerülő szennyező anyag eltávolítására. Ezért a Nyírségvíz Zrt. egy új fejlesztési program mellett döntött.
A projekt célja, hogy a politikai döntéshozók számára egyértelművé tegye a talajvizekkel kapcsolatos fenntartható gazdálkodás horderejét, felhívja a figyelmet a talajvizek fontosságára, és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül széles körben elterjessze a megfelelő talajvíz-gazdálkodást és -kezelést.
A zöld infrastruktúra működésére alapozott vízgazdálkodási kézikönyv készült az ENSZ és a Természetvédelmi Világszövetség együttműködésében, hogy népszerűsítse azokat a gyakorlatokat, ahol a vízgazdálkodás területén sikerrel alkalmaztak zöld infrastrukturális megoldásokat.
Világszinten négy munkahelyből három kötődik valamilyen módon a vízhez. A 2016-os Víz Világjelentés a víz és a munkahelyek, a foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgálta. A jelentés kulcsfontosságú megállapításai a következőképpen foglalhatók össze.
