A zöld infrastruktúra működésére alapozott vízgazdálkodási kézikönyv készült az ENSZ és a Természetvédelmi Világszövetség együttműködésében, hogy népszerűsítse azokat a gyakorlatokat, ahol a vízgazdálkodás területén sikerrel alkalmaztak zöld infrastrukturális megoldásokat.
Napjaink összetett vízgazdálkodási kihívásaira egyre inkább a természetes vagy zöld infrastruktúra szolgáltatásainak kiaknázása jelent orvoslást.
A zöldinfrastruktúra-megoldások a természetes ökoszisztéma által biztosított szolgáltatásokat igyekeznek hasznosítani az épített megvalósításoknál holisztikusabb, az élet más területére is pozitív hatást jelentő módon. Ezek eredményeként a zöld infrastrukturális megoldások számos irányelv megvalósításában hasznosíthatók. Például az árterek természetes megőrzése amellett, hogy csökkentheti az árvízkockázatot, pozitívan hat a vízminőségre, újratölti a talajvizet, jótékonyan hat a halgazdálkodásra és a vadvédelemre, valamint rekreációs és turisztikai lehetőségeket is kínál. Míg az épített infrastruktúrák idővel veszítenek értékükből és hatékonyságukból, addig a zöld infrastrukturális fejlesztések folyamatosan képesek hasznosítani mindazt, amit a talaj és a növényzet termel és újratermel.
A zöld infrastruktúrára alapozott megoldások hasznosítása a vízgazdálkodásban kulcsfontosságú a klímaváltozás nemzeti, regionális és globális hatásainak csökkentésében és a vízhiányos területek szükségleteinek kielégítésében is. Az alkalmazásuk iránti igény ezért sokrétű: egyrészt a klímaváltozás egyre növekvő hatásaira sürgősen fenntartható megoldásokkal kell szolgálni, ugyanígy kiemelt fontosságú az ivóvízkészletek megőrzése és biztosítása, valamint a beruházási hatékonyság, és hogy hosszú távon környezeti szempontból is fenntarthatóan működő megoldások szülessenek.
A kiadvány egyik legfontosabb erénye, hogy azokra a zöldinfrastruktúra-szolgáltatásokra és alkalmazásuk jó gyakorlataira is felhívja a figyelmet, amelyeket eddig nem vagy kevésbé vettek figyelembe, pedig segítségükkel a hagyományos, épített infrastruktúrákkal biztosított vízgazdálkodási megoldások hatásosabbak és költséghatékonyabbak lehetnek. A kézikönyv tartalmaz továbbá egy módszertani vázlatot, amelynek segítségével értékelhetőek a beruházás részletei, beleértve a pénzügyi specifikációt, a környezeti hatásokat, a gazdasági és költség-haszon értékelést, valamint a kockázatelemzést.
Az angol nyelvű kézikönyv letölthető az IUCN elektronikus könyvtárából.
Az Aquaprofit létrehozta az IWAT nevű innovatív, fenntartható vízügyi megoldásának prototípusát. Az Intelligent Water Aid Technology (IWAT) magyar fejlesztésű innováció, amellyel vízügyi infrastruktúra és áramellátás nélküli területeken is megoldható az ivóvíz nyersvízből történő előállítása.
A tiszta víz hiánya korunk egyik legégetőbb problémája. Indiában különösen súlyos a helyzet: a Niti Aayog jelentése szerint az országban 600 millió ember életét lehetetleníti el napi szinten a vízhiány. Egy 26 éves indiai mérnökhallgató úgy döntött, a saját eszközeivel veszi fel a harcot a válsággal.
Magyarország és a magyar szakértők vízgépészeti megoldások tervezése és megvalósítása tekintetében számos sikertörténettel büszkélkedhetnek: egyebek között azokkal a vízgazdálkodási, kútfúrási és öntözéses projektekkel, amelyek megoldást jelentettek egyes fejlődő országok számára az elmúlt években.
A Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága bejelentette, hogy egy, a csapadékot és a villámárvizeket előrejelző rendszert alakítanak ki a magyar–szerb határ menti térségben. A beruházás sokat segíthet a jövőbeni károk elkerülésében.
Az 1998-ban alapított S-Metalltech 98 Kft. nemcsak egyetemek és iparvállalatok K+F műhelyeként működik, de a környezetvédelem, a villamosipar, az autógyártás és a reaktortechnika területén alkalmazott különleges anyagok gyártóbázisát is alkotja. Számos tekintélyes partnerük között nemcsak hazai, de külföldi vállalatok is megtalálhatók.
A vízválság a témája az év legfontosabb hazai diplomáciai eseményének, az október 15–17. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozónak. A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése ugyanis sok százmillió embert fenyeget – a katasztrófa megelőzése mindannyiunk feladata és felelőssége.
A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.
Nagy kihívást jelent a vízbázisok megőrzése, azok megfelelő védelme, valamint a szennyezett víz tisztítása. A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások nem alkalmasak minden, a tisztítótelepre kerülő szennyező anyag eltávolítására. Ezért a Nyírségvíz Zrt. egy új fejlesztési program mellett döntött.
A projekt célja, hogy a politikai döntéshozók számára egyértelművé tegye a talajvizekkel kapcsolatos fenntartható gazdálkodás horderejét, felhívja a figyelmet a talajvizek fontosságára, és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül széles körben elterjessze a megfelelő talajvíz-gazdálkodást és -kezelést.
Világszinten négy munkahelyből három kötődik valamilyen módon a vízhez. A 2016-os Víz Világjelentés a víz és a munkahelyek, a foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgálta. A jelentés kulcsfontosságú megállapításai a következőképpen foglalhatók össze.