A projekt célja, hogy a politikai döntéshozók számára egyértelművé tegye a talajvizekkel kapcsolatos fenntartható gazdálkodás horderejét, felhívja a figyelmet a talajvizek fontosságára, és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül széles körben elterjessze a megfelelő talajvíz-gazdálkodást és -kezelést.
A projektben részt vevő és lebonyolító világszervezet a Környezetvédelmi Világalap (GEF), az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO), az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja (UNESCO–IHP), a Hidrológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) és a Világbank.
A projekt első szakaszában feltérképezték a talajvízkészleteket, és az országszintű és regionális adatbázisokat integrálták, és elkészítették az esettanulmányokat. Ezt követően a szakmai csapat létrehozott egy szabályozásokból, irányelvekből, javaslatokból és jó gyakorlatokból álló globális cselekvési tervet, amelynek célja, hogy határokon átívelően is fejlessze a talajvíz-gazdálkodás irányítását.
A keretirányelveket tartalmazó dokumentum bemutatja a talajvizek szerepét, a talajvíz-gazdálkodás és -felhasználás sokszínűségét világszerte, kitérve a társadalmi, gazdasági és politikai vetületekre egyaránt. A dokumentum vizsgálja a pénzügyi, hatékonysági vetületeket, a talajvizekhez kapcsolódó kölcsönös függési viszonyban lévő alrendszereket, a kiszolgáló intézményrendszereket, valamint részletesen bemutatja a talajvizekkel kapcsolatos tervezési és gazdálkodási folyamatok fontosságát és gyakorlati vetületeit.
Az Aquaprofit létrehozta az IWAT nevű innovatív, fenntartható vízügyi megoldásának prototípusát. Az Intelligent Water Aid Technology (IWAT) magyar fejlesztésű innováció, amellyel vízügyi infrastruktúra és áramellátás nélküli területeken is megoldható az ivóvíz nyersvízből történő előállítása.
A tiszta víz hiánya korunk egyik legégetőbb problémája. Indiában különösen súlyos a helyzet: a Niti Aayog jelentése szerint az országban 600 millió ember életét lehetetleníti el napi szinten a vízhiány. Egy 26 éves indiai mérnökhallgató úgy döntött, a saját eszközeivel veszi fel a harcot a válsággal.
Magyarország és a magyar szakértők vízgépészeti megoldások tervezése és megvalósítása tekintetében számos sikertörténettel büszkélkedhetnek: egyebek között azokkal a vízgazdálkodási, kútfúrási és öntözéses projektekkel, amelyek megoldást jelentettek egyes fejlődő országok számára az elmúlt években.
A Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága bejelentette, hogy egy, a csapadékot és a villámárvizeket előrejelző rendszert alakítanak ki a magyar–szerb határ menti térségben. A beruházás sokat segíthet a jövőbeni károk elkerülésében.
Az 1998-ban alapított S-Metalltech 98 Kft. nemcsak egyetemek és iparvállalatok K+F műhelyeként működik, de a környezetvédelem, a villamosipar, az autógyártás és a reaktortechnika területén alkalmazott különleges anyagok gyártóbázisát is alkotja. Számos tekintélyes partnerük között nemcsak hazai, de külföldi vállalatok is megtalálhatók.
A vízválság a témája az év legfontosabb hazai diplomáciai eseményének, az október 15–17. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozónak. A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése ugyanis sok százmillió embert fenyeget – a katasztrófa megelőzése mindannyiunk feladata és felelőssége.
A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.
Nagy kihívást jelent a vízbázisok megőrzése, azok megfelelő védelme, valamint a szennyezett víz tisztítása. A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások nem alkalmasak minden, a tisztítótelepre kerülő szennyező anyag eltávolítására. Ezért a Nyírségvíz Zrt. egy új fejlesztési program mellett döntött.
A zöld infrastruktúra működésére alapozott vízgazdálkodási kézikönyv készült az ENSZ és a Természetvédelmi Világszövetség együttműködésében, hogy népszerűsítse azokat a gyakorlatokat, ahol a vízgazdálkodás területén sikerrel alkalmaztak zöld infrastrukturális megoldásokat.
Világszinten négy munkahelyből három kötődik valamilyen módon a vízhez. A 2016-os Víz Világjelentés a víz és a munkahelyek, a foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgálta. A jelentés kulcsfontosságú megállapításai a következőképpen foglalhatók össze.