Fenntartható megoldások
2019. május 14.
A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.
A Fenntartható Fejlődési Célok a 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón a nemzetközi közösség által elfogadott millenniumi fejlesztési célokat váltották fel, illetőleg bővítették ki, amelyek tizenöt éven át szolgáltak iránymutatásul a nemzetközi fejlesztési politika számára.
A Fenntartható Fejlődési Célok egy olyan új, egyetemes érvényű célokat, alcélokat és indikátorokat magában foglaló rendszert alkotnak, amelyet az ENSZ tagállamoknak 2015-től a következő 15 évben a fejlesztéspolitikájuk meghatározása során figyelembe kell venniük (Post-2015 Agenda).
A nemzetközi közösségen belül széles körű egyetértés született azzal kapcsolatban, hogy az MDG-k túlzottan szűk körűnek bizonyultak a mai világ komplex kihívásaira való válaszadásban. Ezt jól mutatta, hogy 2016-ban világszerte több mint 600 millió ember nem jutott megfelelő minőségű ivóvízhez és közel egymilliárd ember volt kénytelen kevesebb, mint napi 1,25 dollárból megélni.
A fenntartható fejlődési javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz.
6.1. 2030-ra mindenki számára egyetemes és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.
6.2. 2030-ra mindenki számára megfelelő és egyenlő eséllyel hozzáférhető szanitáció és higiénia biztosítása, a szabadtéri székletürítés megszüntetése, különös figyelemmel a nőkre, lányokra és a kiszolgáltatott helyzetben levőkre.
6.3. 2030-ra a víz minőségének javítása a szennyezés csökkentése révén, a veszélyes vegyi-, és más anyagok kibocsátásainak minimalizálása, a bebocsátások megszüntetése; a kezeletlen szennyvíz részarányának felére csökkentése, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának növelése x%-kal, globális méretben.
6.4. 2030-ra a vízhasználat hatékonyságának jelentős növelése minden ágazatban; a fenntartható vízkivétel és az ivóvíz-ellátás biztosítása a vízhiány kezelésére, továbbá a vízhiánytól szenvedő emberek/lakosság számának jelentős csökkentése.
6.5. 2030-ra az integrált vízkészlet-gazdálkodás bevezetése minden szinten, adott esetben beleértve az országhatáron átnyúló együttműködést is.
6.6. 2020-ra a vízhez kapcsolódó ökoszisztémák megvédése és helyreállítása, beleértve a hegységeket, erdőket, vizes élőhelyeket, folyókat, víztároló rétegeket és tavakat.
A millenniumi fejlesztési célokkal ellentétben a Fenntartható Fejlődési Célok tartalmának meghatározására az ENSZ történelmének legnagyobb konzultációs programját indította el.
A 2012 júliusában megtartott Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi folyamatot kezdett meg a Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozására. Az erre a célra létrehozott, 70 ENSZ-tagállam képviselőit tömörítő magyar társelnöklés mellett működő nyílt munkacsoport (Open Working Group, OWG) 2013 elején megkezdte a fenntartható fejlődési célok kidolgozását, majd a munkacsoport 2014 szeptemberében terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a 17 új célt összefoglaló jelentését.
A Fenntartható Fejlődési Célokról 2015 augusztusában született szakértői szintű megállapodás, majd a 2015. szeptember 25–27. között megtartott Fenntartható Fejlődési Csúcs első napján az ENSZ Közgyűlése elfogadta a „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” (Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development) című határozatot (A/RES/70/1 - Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development).
2016. január 1-jétől 2030-ig lesznek érvényben az új célok.
Az indikátorok kidolgozásán egy szakértői csoport dolgozott. Minden alcél megvalósításának monitorozásához két indikátort dolgoztak ki és az egyes indikátorokat annak megvalósíthatósága, alkalmassága és relevanciája alapján értékelik.
A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósítása a víz témáján túlmutató fejlődési célok elérését alapozza meg. Többek között hozzájárul a szegénység felszámolásához, az élelmiszer-biztonsághoz és az egészséges élethez, javítja az energiához mindenki számára való hozzáférést, és biztosítja, hogy az országok kezelni tudják az éghajlatváltozást és annak hatásait.
Az Aquaprofit létrehozta az IWAT nevű innovatív, fenntartható vízügyi megoldásának prototípusát. Az Intelligent Water Aid Technology (IWAT) magyar fejlesztésű innováció, amellyel vízügyi infrastruktúra és áramellátás nélküli területeken is megoldható az ivóvíz nyersvízből történő előállítása.
A tiszta víz hiánya korunk egyik legégetőbb problémája. Indiában különösen súlyos a helyzet: a Niti Aayog jelentése szerint az országban 600 millió ember életét lehetetleníti el napi szinten a vízhiány. Egy 26 éves indiai mérnökhallgató úgy döntött, a saját eszközeivel veszi fel a harcot a válsággal.
Magyarország és a magyar szakértők vízgépészeti megoldások tervezése és megvalósítása tekintetében számos sikertörténettel büszkélkedhetnek: egyebek között azokkal a vízgazdálkodási, kútfúrási és öntözéses projektekkel, amelyek megoldást jelentettek egyes fejlődő országok számára az elmúlt években.
A Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága bejelentette, hogy egy, a csapadékot és a villámárvizeket előrejelző rendszert alakítanak ki a magyar–szerb határ menti térségben. A beruházás sokat segíthet a jövőbeni károk elkerülésében.
Az 1998-ban alapított S-Metalltech 98 Kft. nemcsak egyetemek és iparvállalatok K+F műhelyeként működik, de a környezetvédelem, a villamosipar, az autógyártás és a reaktortechnika területén alkalmazott különleges anyagok gyártóbázisát is alkotja. Számos tekintélyes partnerük között nemcsak hazai, de külföldi vállalatok is megtalálhatók.
A vízválság a témája az év legfontosabb hazai diplomáciai eseményének, az október 15–17. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozónak. A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése ugyanis sok százmillió embert fenyeget – a katasztrófa megelőzése mindannyiunk feladata és felelőssége.
Nagy kihívást jelent a vízbázisok megőrzése, azok megfelelő védelme, valamint a szennyezett víz tisztítása. A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások nem alkalmasak minden, a tisztítótelepre kerülő szennyező anyag eltávolítására. Ezért a Nyírségvíz Zrt. egy új fejlesztési program mellett döntött.
A projekt célja, hogy a politikai döntéshozók számára egyértelművé tegye a talajvizekkel kapcsolatos fenntartható gazdálkodás horderejét, felhívja a figyelmet a talajvizek fontosságára, és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül széles körben elterjessze a megfelelő talajvíz-gazdálkodást és -kezelést.
A zöld infrastruktúra működésére alapozott vízgazdálkodási kézikönyv készült az ENSZ és a Természetvédelmi Világszövetség együttműködésében, hogy népszerűsítse azokat a gyakorlatokat, ahol a vízgazdálkodás területén sikerrel alkalmaztak zöld infrastrukturális megoldásokat.
Világszinten négy munkahelyből három kötődik valamilyen módon a vízhez. A 2016-os Víz Világjelentés a víz és a munkahelyek, a foglalkoztatás és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgálta. A jelentés kulcsfontosságú megállapításai a következőképpen foglalhatók össze.
