Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A Fenntartható Fejlődési Célok áttekintése

A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.

A Fenntartható Fejlődési Célok a 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón a nemzetközi közösség által elfogadott millenniumi fejlesztési célokat váltották fel, illetőleg bővítették ki, amelyek tizenöt éven át szolgáltak iránymutatásul a nemzetközi fejlesztési politika számára.

A Fenntartható Fejlődési Célok egy olyan új, egyetemes érvényű célokat, alcélokat és indikátorokat magában foglaló rendszert alkotnak, amelyet az ENSZ tagállamoknak 2015-től a következő 15 évben a fejlesztéspolitikájuk meghatározása során figyelembe kell venniük (Post-2015 Agenda).

Miért VOLT szükség „új” célkitűzésekre?

A nemzetközi közösségen belül széles körű egyetértés született azzal kapcsolatban, hogy az MDG-k túlzottan szűk körűnek bizonyultak a mai világ komplex kihívásaira való válaszadásban. Ezt jól mutatta, hogy 2016-ban világszerte több mint 600 millió ember nem jutott megfelelő minőségű ivóvízhez és közel egymilliárd ember volt kénytelen kevesebb, mint napi 1,25 dollárból megélni.

A fenntartható fejlődési javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz.

A 17 fenntartható fejlődési cél Kép: nefe.kormany.hu

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goal 6 – SDG6) fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó alcélok:

6.1. 2030-ra mindenki számára egyetemes és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.

6.2. 2030-ra mindenki számára megfelelő és egyenlő eséllyel hozzáférhető szanitáció és higiénia biztosítása, a szabadtéri székletürítés megszüntetése, különös figyelemmel a nőkre, lányokra és a kiszolgáltatott helyzetben levőkre.

6.3. 2030-ra a víz minőségének javítása a szennyezés csökkentése révén, a veszélyes vegyi-, és más anyagok kibocsátásainak minimalizálása, a bebocsátások megszüntetése; a kezeletlen szennyvíz részarányának felére csökkentése, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának növelése x%-kal, globális méretben.

6.4. 2030-ra a vízhasználat hatékonyságának jelentős növelése minden ágazatban; a fenntartható vízkivétel és az ivóvíz-ellátás biztosítása a vízhiány kezelésére, továbbá a vízhiánytól szenvedő emberek/lakosság számának jelentős csökkentése.

6.5. 2030-ra az integrált vízkészlet-gazdálkodás bevezetése minden szinten, adott esetben beleértve az országhatáron átnyúló együttműködést is.

6.6. 2020-ra a vízhez kapcsolódó ökoszisztémák megvédése és helyreállítása, beleértve a hegységeket, erdőket, vizes élőhelyeket, folyókat, víztároló rétegeket és tavakat.

Hogyan kerültek a fenntartható fejlődési célok kiválasztásra?

A millenniumi fejlesztési célokkal ellentétben a Fenntartható Fejlődési Célok tartalmának meghatározására az ENSZ történelmének legnagyobb konzultációs programját indította el.

A 2012 júliusában megtartott Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi folyamatot kezdett meg a Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozására. Az erre a célra létrehozott, 70 ENSZ-tagállam képviselőit tömörítő magyar társelnöklés mellett működő nyílt munkacsoport (Open Working Group, OWG) 2013 elején megkezdte a fenntartható fejlődési célok kidolgozását, majd a munkacsoport 2014 szeptemberében terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a 17 új célt összefoglaló jelentését.

A Fenntartható Fejlődési Célokról 2015 augusztusában született szakértői szintű megállapodás, majd a 2015. szeptember 25–27. között megtartott Fenntartható Fejlődési Csúcs első napján az ENSZ Közgyűlése elfogadta a „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” (Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development) című határozatot (A/RES/70/1 - Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development).

Mikor lépTek hatályba és meddig lesznek érvényben az új célok?

2016. január 1-jétől 2030-ig lesznek érvényben az új célok.

Hogyan mérik a célok megvalósulását?

Az indikátorok kidolgozásán egy szakértői csoport dolgozott. Minden alcél megvalósításának monitorozásához két indikátort dolgoztak ki és az egyes indikátorokat annak megvalósíthatósága, alkalmassága és relevanciája alapján értékelik. 

Milyen eredményeket várhatunk a „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósításától?

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósítása a víz témáján túlmutató fejlődési célok elérését alapozza meg. Többek között hozzájárul a szegénység felszámolásához, az élelmiszer-biztonsághoz és az egészséges élethez, javítja az energiához mindenki számára való hozzáférést, és biztosítja, hogy az országok kezelni tudják az éghajlatváltozást és annak hatásait.

Klímavédelmi területek Bécsben

Klímavédelmi területek létrehozása mellett döntött Ausztria fővárosa, ahol a jövőben nem alkalmaznak majd fosszilis energiahordozókat.

Meg lehetne menteni az Antarktisz jegét?

A Potsdami Éghajlatkutató Intézet tudósai úgy vélik, hogy a Nyugat-Antarktisz jégtakaróját mesterséges havazással lehetne megmenteni. A szakemberek az óceán vizét a gleccserekre szivattyúznák, és hóágyúkkal terítenék szét. A projekt megvalósítása azonban igen összetett.

Az óceán és az ékszerész közös alkotásai

„Amit mi tettünk tönkre, magunknak kell megjavítanunk” – vallja Visy Dóri ékszertervező, aki óceáni hulladékokból készített különleges kollekciót. Ocean Glass névre keresztelt ékszereit a hullámok csiszolta hulladék üvegdarabokból alkotta meg.

Görögországban jó fogás a hulladék

Havi 200 eurót kap minden halász Görögországban, aki vállalja, hogy összegyűjti és újrahasznosításra leadja a hálóiba akadt szemetet.

Nem lehetünk eléggé radikálisak – mondja Attenborough a klímaváltozásról

A neves természettudós és dokumentumfilmes július 9-én meghívottként vett részt a brit parlament energetikai és ipari kérdésekben illetékes bizottságának ülésén, ahol többek között a fiatal generáció szerepvállalásának fontosságáról is beszélt.

Kihalászott műanyagból stílusos dizájnbútorok

Az amszterdami székhelyű Plastic Whale (vagyis Műanyag Bálna) csoport az alapító, Marius Smit szerint „az első professzionális műanyaghalász szervezet a világon”. Évente több tonna műanyaghulladékot távolítanak el a város híres csatornáiból. De mi történik ezután?

Párizs klímavészhelyzetet hirdetett

A francia főváros önkormányzata a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megvalósítására szólította fel a politikusokat.

Napfény segítségével válhat tisztíthatóvá a szennyezett víz

Nanotechnológiás víztisztító berendezést terveznek a szegedi egyetem kutatói. Munkájuk nyomán a jövőben milliók juthatnak tiszta vízhez szerte a világon.

Leonardo DiCaprio új környezetvédelmi világszervezet létrehozásában segít

Leonardo DiCaprio, a környezetvédelmi aktivitásáról híres filmsztár Laurene Powell Jobs és Brian Sheth jótékonyságukról ismert milliárdos befektetők társaságában dolgozik egy új nonprofit környezetvédelmi világszervezet létrehozásán.

A legnagyobb úszó napelempark épülhet meg Szingapúrban

Ma már nem számítanak ritkaságnak a mezőgazdasági területekre telepített napelemfarmok vagy a házak tetejére szerelt szolárpanelek. Hatásfokuk azonban nem maximális, és a termőterületek elfoglalása sem a legpraktikusabb megoldás. Kínában és Szingapúrban vízen lebegő napelemrendszerekkel igyekeznek a lehető legtöbb megújuló energiát termelni.

1
2
3
4
5