Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A Fenntartható Fejlődési Célok áttekintése

A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.

A Fenntartható Fejlődési Célok a 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón a nemzetközi közösség által elfogadott millenniumi fejlesztési célokat váltották fel, illetőleg bővítették ki, amelyek tizenöt éven át szolgáltak iránymutatásul a nemzetközi fejlesztési politika számára.

A Fenntartható Fejlődési Célok egy olyan új, egyetemes érvényű célokat, alcélokat és indikátorokat magában foglaló rendszert alkotnak, amelyet az ENSZ tagállamoknak 2015-től a következő 15 évben a fejlesztéspolitikájuk meghatározása során figyelembe kell venniük (Post-2015 Agenda).

Miért VOLT szükség „új” célkitűzésekre?

A nemzetközi közösségen belül széles körű egyetértés született azzal kapcsolatban, hogy az MDG-k túlzottan szűk körűnek bizonyultak a mai világ komplex kihívásaira való válaszadásban. Ezt jól mutatta, hogy 2016-ban világszerte több mint 600 millió ember nem jutott megfelelő minőségű ivóvízhez és közel egymilliárd ember volt kénytelen kevesebb, mint napi 1,25 dollárból megélni.

A fenntartható fejlődési javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz.

A 17 fenntartható fejlődési cél Kép: nefe.kormany.hu

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goal 6 – SDG6) fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó alcélok:

6.1. 2030-ra mindenki számára egyetemes és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.

6.2. 2030-ra mindenki számára megfelelő és egyenlő eséllyel hozzáférhető szanitáció és higiénia biztosítása, a szabadtéri székletürítés megszüntetése, különös figyelemmel a nőkre, lányokra és a kiszolgáltatott helyzetben levőkre.

6.3. 2030-ra a víz minőségének javítása a szennyezés csökkentése révén, a veszélyes vegyi-, és más anyagok kibocsátásainak minimalizálása, a bebocsátások megszüntetése; a kezeletlen szennyvíz részarányának felére csökkentése, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának növelése x%-kal, globális méretben.

6.4. 2030-ra a vízhasználat hatékonyságának jelentős növelése minden ágazatban; a fenntartható vízkivétel és az ivóvíz-ellátás biztosítása a vízhiány kezelésére, továbbá a vízhiánytól szenvedő emberek/lakosság számának jelentős csökkentése.

6.5. 2030-ra az integrált vízkészlet-gazdálkodás bevezetése minden szinten, adott esetben beleértve az országhatáron átnyúló együttműködést is.

6.6. 2020-ra a vízhez kapcsolódó ökoszisztémák megvédése és helyreállítása, beleértve a hegységeket, erdőket, vizes élőhelyeket, folyókat, víztároló rétegeket és tavakat.

Hogyan kerültek a fenntartható fejlődési célok kiválasztásra?

A millenniumi fejlesztési célokkal ellentétben a Fenntartható Fejlődési Célok tartalmának meghatározására az ENSZ történelmének legnagyobb konzultációs programját indította el.

A 2012 júliusában megtartott Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi folyamatot kezdett meg a Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozására. Az erre a célra létrehozott, 70 ENSZ-tagállam képviselőit tömörítő magyar társelnöklés mellett működő nyílt munkacsoport (Open Working Group, OWG) 2013 elején megkezdte a fenntartható fejlődési célok kidolgozását, majd a munkacsoport 2014 szeptemberében terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a 17 új célt összefoglaló jelentését.

A Fenntartható Fejlődési Célokról 2015 augusztusában született szakértői szintű megállapodás, majd a 2015. szeptember 25–27. között megtartott Fenntartható Fejlődési Csúcs első napján az ENSZ Közgyűlése elfogadta a „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” (Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development) című határozatot (A/RES/70/1 - Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development).

Mikor lépTek hatályba és meddig lesznek érvényben az új célok?

2016. január 1-jétől 2030-ig lesznek érvényben az új célok.

Hogyan mérik a célok megvalósulását?

Az indikátorok kidolgozásán egy szakértői csoport dolgozott. Minden alcél megvalósításának monitorozásához két indikátort dolgoztak ki és az egyes indikátorokat annak megvalósíthatósága, alkalmassága és relevanciája alapján értékelik. 

Milyen eredményeket várhatunk a „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósításától?

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósítása a víz témáján túlmutató fejlődési célok elérését alapozza meg. Többek között hozzájárul a szegénység felszámolásához, az élelmiszer-biztonsághoz és az egészséges élethez, javítja az energiához mindenki számára való hozzáférést, és biztosítja, hogy az országok kezelni tudják az éghajlatváltozást és annak hatásait.

Az IKEA újabb lépéseket tesz a fenntarthatóbb élet felé

A svéd lakberendezési vállalat új tervezői együttműködéseinek és hulladékból készült innovatív kollekcióinak célja, hogy pozitív hatást gyakoroljon az emberekre és a környezetre. 

Óceáni műanyagból sportruházat

Az Adidas és a Parley for the Oceans nevű környezetvédelmi szervezet együttműködése négy éve kezdődött: 2015-ben alkották meg közösen a Parley UltraBOOST nevű futócipőt, melynek különlegessége, hogy készítéséhez óceánokból kihalászott műanyaghulladékokat és újrahasznosított poliésztert használtak fel.

Szemléletformálás dán módra: szemétszedésért ingyen kajakozás

A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.

2050-ig elpusztíthatja az emberiséget a klímaváltozás

Jó ideje tudjuk, hogy a globális felmelegedés veszélyezteti az emberiség boldogulását a Föld nevű bolygón. Egy új tanulmány azonban minden eddiginél sötétebb képet fest arról, milyen esélyei vannak az emberi fajnak a fennmaradásra: ha nem teszünk meg mindent az ellenkezőjéért, akár 30 év múlva a kihalás szélére sodródhatunk. 

Afrikát is meghódítja a magyar innováció

Zöld utat kapott Kenyában a 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozón bemutatott talajkondicionáló. Megkapta a forgalmazási engedélyt a Water&Soil Kft. készítménye, amely öntözés nélküli mezőgazdasági művelésben 6-20 százalékos terméshozamtöbbletet, öntözéses gazdálkodásban pedig 50 százalékos vízmegtakarítást tesz lehetővé. 

Közel 80 ország szeretne még többet tenni a klíma védelmében

Az ENSZ május 28-ai közleménye szerint nagyjából 80 ország szeretné szigorítani a párizsi klímaegyezményben tett önkéntes vállalását. Szükségszerű lépés ez, hiszen a tudományos vélekedések szerint, ha minden ország száz százalékban be is tartaná a 2015-ben vállalt célokat, az sem feltétlenül volna elég a klímakrízis megelőzéséhez.

Hatalmas költségvetésű háborút hirdet az EU a klímaváltozás ellen

Az Európai Bizottság több mint 168 milliárd euró (egy euró mintegy 320 forint) összegű uniós költségvetést javasolt 2020-ra az európai gazdaság versenyképesebbé tétele, a munkahelyteremtés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a szolidaritás és a biztonság előmozdítása érdekében.

Visszafordítható az elsivatagosodás a Szaharában?

A Föld legnagyobb sivataga egyre csak növekszik, évről évre újabb területek esnek áldozatul az elsivatagosodásnak. Nem biztos azonban, hogy el kell fogadnunk a természet pusztulását: egy új tanulmány szerint van esély a folyamat megállítására.

Visszatértek a teknősök India egykor legszemetesebb strandjára

A mumbai Versova sokáig India egyik legszemetesebb strandjának számított. Az elmúlt években azonban lelkes önkéntesek a kezükbe vették a helyzet megoldását. Hogy sikerrel jártak, mi sem mutatja jobban, mint hogy azóta teknősök is megjelentek a parton – évtizedek óta először.

Mi mindenre megoldás a tengerifű?

Egy új kutatás révén mérhetővé vált, milyen jelentős szerepet játszhat a tengerifű a tengerszint emelkedésével egyre aggasztóbbá váló part menti erózió csökkentésében. Ráadásul ez csak egyike a növény jótéteményeinek – derül ki az MIT portálján publikált írásból.

1
2
3