Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A Fenntartható Fejlődési Célok áttekintése

A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) – amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25–27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el – a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.

A Fenntartható Fejlődési Célok a 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón a nemzetközi közösség által elfogadott millenniumi fejlesztési célokat váltották fel, illetőleg bővítették ki, amelyek tizenöt éven át szolgáltak iránymutatásul a nemzetközi fejlesztési politika számára.

A Fenntartható Fejlődési Célok egy olyan új, egyetemes érvényű célokat, alcélokat és indikátorokat magában foglaló rendszert alkotnak, amelyet az ENSZ tagállamoknak 2015-től a következő 15 évben a fejlesztéspolitikájuk meghatározása során figyelembe kell venniük (Post-2015 Agenda).

Miért VOLT szükség „új” célkitűzésekre?

A nemzetközi közösségen belül széles körű egyetértés született azzal kapcsolatban, hogy az MDG-k túlzottan szűk körűnek bizonyultak a mai világ komplex kihívásaira való válaszadásban. Ezt jól mutatta, hogy 2016-ban világszerte több mint 600 millió ember nem jutott megfelelő minőségű ivóvízhez és közel egymilliárd ember volt kénytelen kevesebb, mint napi 1,25 dollárból megélni.

A fenntartható fejlődési javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz.

A 17 fenntartható fejlődési cél Kép: nefe.kormany.hu

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goal 6 – SDG6) fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó alcélok:

6.1. 2030-ra mindenki számára egyetemes és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.

6.2. 2030-ra mindenki számára megfelelő és egyenlő eséllyel hozzáférhető szanitáció és higiénia biztosítása, a szabadtéri székletürítés megszüntetése, különös figyelemmel a nőkre, lányokra és a kiszolgáltatott helyzetben levőkre.

6.3. 2030-ra a víz minőségének javítása a szennyezés csökkentése révén, a veszélyes vegyi-, és más anyagok kibocsátásainak minimalizálása, a bebocsátások megszüntetése; a kezeletlen szennyvíz részarányának felére csökkentése, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának növelése x%-kal, globális méretben.

6.4. 2030-ra a vízhasználat hatékonyságának jelentős növelése minden ágazatban; a fenntartható vízkivétel és az ivóvíz-ellátás biztosítása a vízhiány kezelésére, továbbá a vízhiánytól szenvedő emberek/lakosság számának jelentős csökkentése.

6.5. 2030-ra az integrált vízkészlet-gazdálkodás bevezetése minden szinten, adott esetben beleértve az országhatáron átnyúló együttműködést is.

6.6. 2020-ra a vízhez kapcsolódó ökoszisztémák megvédése és helyreállítása, beleértve a hegységeket, erdőket, vizes élőhelyeket, folyókat, víztároló rétegeket és tavakat.

Hogyan kerültek a fenntartható fejlődési célok kiválasztásra?

A millenniumi fejlesztési célokkal ellentétben a Fenntartható Fejlődési Célok tartalmának meghatározására az ENSZ történelmének legnagyobb konzultációs programját indította el.

A 2012 júliusában megtartott Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi folyamatot kezdett meg a Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozására. Az erre a célra létrehozott, 70 ENSZ-tagállam képviselőit tömörítő magyar társelnöklés mellett működő nyílt munkacsoport (Open Working Group, OWG) 2013 elején megkezdte a fenntartható fejlődési célok kidolgozását, majd a munkacsoport 2014 szeptemberében terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a 17 új célt összefoglaló jelentését.

A Fenntartható Fejlődési Célokról 2015 augusztusában született szakértői szintű megállapodás, majd a 2015. szeptember 25–27. között megtartott Fenntartható Fejlődési Csúcs első napján az ENSZ Közgyűlése elfogadta a „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” (Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development) című határozatot (A/RES/70/1 - Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development).

Mikor lépTek hatályba és meddig lesznek érvényben az új célok?

2016. január 1-jétől 2030-ig lesznek érvényben az új célok.

Hogyan mérik a célok megvalósulását?

Az indikátorok kidolgozásán egy szakértői csoport dolgozott. Minden alcél megvalósításának monitorozásához két indikátort dolgoztak ki és az egyes indikátorokat annak megvalósíthatósága, alkalmassága és relevanciája alapján értékelik. 

Milyen eredményeket várhatunk a „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósításától?

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósítása a víz témáján túlmutató fejlődési célok elérését alapozza meg. Többek között hozzájárul a szegénység felszámolásához, az élelmiszer-biztonsághoz és az egészséges élethez, javítja az energiához mindenki számára való hozzáférést, és biztosítja, hogy az országok kezelni tudják az éghajlatváltozást és annak hatásait.

Hazai fejlesztések segíthetnek a gyógyszermaradvány-probléma megoldásában

A gyógyszerszármazékok vizekből történő eltávolítása szinte az egész világot foglalkoztatja. Ezért is kísérte nemzetközi érdeklődés a Budapesti Víz Világtalálkozón a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete által vezetett NVKP projekt eredményeinek bemutatását, amelyek a teljes problematikát átfogják.

Újrahasznosított tengeri hulladékból készülnek a Coca-Cola új palackjai

A Coca-Cola bemutatta első olyan palackját, amely tengeri hulladékok újrahasznosításával készült. A tesztüzemben egyelőre 300 olyan palackot gyártottak le, amelyek 25%-ban tartalmaznak a Földközi-tengerből kihalászott műanyaghulladékot.

Reformok, amelyek leginkább támogatják a vízbiztonságot és a fenntartható fejlődést

Interjú Xavier Leflaive-vel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) környezetvédelmi főtanácsosával.

Napi összefoglaló a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóról – október 17.

Az Institute for Sustainable Development a BWS Bulletin számára összefoglalta a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 harmadik napjának eseményeit.

A víz a fejlődés forrása

Víz nélkül nincs élet – de elgondolkodtunk-e már azon, hogy víz nélkül nincs fejlődés sem? Akár arról beszélünk, hogy a növények fejlődéséhez elengedhetetlen a víz, akár az újabb korok zseniális találmányait, felfedezéseit vesszük számba, be kell látnunk: a víz alapjaiban határozza meg életünket.

Óriási érdeklődés övezte a Budapesti Víz Világtalálkozót

Rengetegen érdeklődtek a Budapesti Víz Világtalálkozó iránt – az esemény fontosságát jól példázza, hogy arra 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, a több mint 30 miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők is eljöttek.

Áder János: A fiatalok szeretnék Magyarországot olyannak megőrizni, amilyennek nagyszüleik láthatták

A fiatalok szeretnének tiszta környezetben élni, ezt a természetes igényt fogalmazták meg a pályázatra beadott rajzokkal, fotókkal, plakátokkal – mondta Áder János köztársasági elnök újságíróknak az SDG for Kids verseny díjkiosztó rendezvénye után a Budapesti Víz Világtalálkozón.

Pápai üzenet a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozó résztvevőihez

Napi összefoglaló a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóról – október 16.

Az Institute for Sustainable Development összefoglalta a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 második napjának eseményeit.

Napi összefoglaló a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóról – október 15.

Az Institute for Sustainable Development összefoglalta a Budapesti Víz Világtalálkozó első napjának eseményeit.

1
2
3
4
5
6
7
8
9