A szennyezett víz drámája
2019. október 8.
Hazánkra is igaz, hogy a különböző gyógyszerek hatóanyagai a szennyvizekkel együtt folyamatosan a környezetbe kerülnek, ezért már a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a talajokban is megtalálhatók.
Bár az egyes hatóanyag-molekulák csak kis mennyiségben vannak jelen a környezetünkben, a sokféle gyógyszermaradvány összességében már jelentős problémát okozhat a vízi ökoszisztémák és az ivóvízkészlet biztonsága szempontjából.
Minderre már a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) Joint Danube Survey elnevezésű kutatásai is felhívták a figyelmet (2007-ben és 2013-ban):
2013-ban ez volt a világ legnagyobb folyami kutatása, a kémiai analíziseket a világ vezető laboratóriumaiban végezték. Számos komponenst vizsgáltak, de a leggyakrabban azonosított vegyületek a gyógyszerszármazékok voltak. Emellett találtak még mesterséges édesítőszer-maradványokat és számos más vegyi anyagot.
A felszíni vízmintákban szinte mindenütt előfordultak különböző antiepileptikumok, például a karbamazepin, amelyet általában epilepsziás rohamok kezelésére és antidepresszánsként használnak. De több más tanulmányban is olvashatunk a magyarországi felszíni vizek gyógyszerszennyezettségi állapotáról, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy bár a szennyvízkezelési technológiák folyamatosan fejlődnek, de a szermaradványok még mindig megjelennek a tisztított szennyvízben, és ezáltal a természetes vizeinkben.
A koningshoeveni apátság trappista szerzetesei 1881 óta gyártanak sört, az utóbbi években pedig már kenyeret is sütnek, csokoládét, sajtot és mézet is készítenek. Az apátság és a látogatóközpont szennyvize mellett az ezekből a gazdasági tevékenységekből származó szennyezett vizet is meg kell tudniuk tisztítani.
A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.
2010-ben jelentette be a vietnámi kormány, hogy ivóvíztisztító telepet építtet Vietnám középső részén. Mivel Magyarország híres a víztisztító technológiájáról, a vietnámi fél a magyar partnerség mellett döntött.
Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás – állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.
Újrakezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.
Számos kutatás bizonyította szerte a világon, hogy a gyógyszerek hatóanyagai a szennyvízzel a környezetbe, onnan pedig könnyen az emberi táplálékláncba kerülhetnek. A maradványok kiszűrése egyre égetőbb kérdés, ám szerencsére a tudomány világa már reagált a problémára.
Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén kanadai és afrikai kutatók Ázsiából, illetve főleg Kínából származó műanyag palackok tömkelegét találták, amelyek valószínűleg az arra elhaladó kereskedőhajókról kerülhetnek a vízbe, majd a szigetre.
Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerhatóanyagok egy része változatlan formában távozik a vizelettel, majd a vegyületek – a szennyvizeken keresztül – olyan felszíni vizekbe kerülhetnek, amelyek ivóvízbázisként szolgálnak, így kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémákra és az ivóvizek tisztaságára egyaránt.
A parányi plasztikrészecskék környezetbe juttatásában régóta bűnösként ismerjük a műanyag élelmiszer-csomagolásokat, a súrlódástól kopó autógumikat, de a műszálas ruhákat is. Egy újabb kutatás azonban a konyhánkban, egész pontosan a teásbögréinkben is talált egy komoly szennyezésforrást.
A szennyvíztisztító technikák folyamatos fejlődése ellenére a szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása – a napjainkban alkalmazott háromlépcsős eljárással – máig megoldásra vár. Számos kutató dolgozik azért, hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen.
