Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Szteroidok a vízben?

A szennyvíztisztító technikák folyamatos fejlődése ellenére a szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása – a napjainkban alkalmazott háromlépcsős eljárással – máig megoldásra vár. Számos kutató dolgozik azért, hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen. 

A hatóanyagok a tisztítóüzemekből biológiailag aktív formában kerülnek a természetes vizekbe, nehezen lebontható, stabil kémiai szerkezetüknek köszönhetően pedig hosszú távon felhalmozódnak az élővizekben, és idővel a ivóvízben is kimutathatóvá válnak.

A gyógyszermaradványok már igen alacsony koncentrációban is változásokat idézhetnek elő az ökoszisztémákban, illetve az emberi szervezetben. Beépülnek a táplálkozási láncokba, megzavarják a természetes anyagforgalmat, illetve az életközösségek és az egyes fajok természetes viselkedését. Napjainkban ezek az emberi eredetű szteroid hatóanyagok az egyik legjobban tanulmányozott környezetszennyező molekulákká váltak – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézete.

Fotó: Shutterstock

Az Európai Parlament 2014-ben hozott döntése alapján az ösztrogének felkerültek az úgynevezett veszélyes anyagok listájára. Az eddig ismert koncentrációadatok alapján e hatóanyag tekintetében számos élővízben a megadott kimutatási határértékeknél magasabb koncentrációk mérhetők. A szteroid hormonok ugyan nem mutatnak akut toxicitást, a vízi környezetbe kerülve azonban a nem célszervezeteknek tekintett élőlények szaporodására és fejlődésére is jelentős hatással vannak.

A gerinctelen (pl. csigák, kagylók) és gerinces (pl. kétéltűek, halak) vízi szervezetekben már
1–10 ng/l koncentrációtartományban befolyásolják az állatok saját hormonszintjét, zavarják az endokrin rendszer működését, negatívan hatnak az ivarsejtek érésére, az embrionális fejlődésre, és megváltoztatják a szaporodási viselkedést vagy a másodlagos nemi jellegek kifejlődését.

Az okozott hatások látható következménye például a csökkenő egyed- és fajszám, egyes fajok lokális eltűnése az adott élettérből, az ivari fejlődés rendellenességei vagy az életképességet csökkentő vázszerkezeti módosulások terjedése.

A Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoportja a nagy mocsári csigák esetében vizsgálta a szintetikus progesztogén élettani hatásait. Kísérleteik szerint a progesztogén-tartalmú vízben csökkent a mocsári csigák táplálkozási aktivitása, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a mozgásuk intenzitása: igyekeztek elmenekülni a számukra kedvezőtlen körülmények elől. Emellett megfigyelhető a peték számának a csökkenése, valamint a peték minőségének romlása is.

Fotó: Shutterstock

Az emberi szervezetbe a növényi és/vagy állati eredetű táplálékokkal vagy a ivóvízzel rendszeresen bevitt szintetikus fogamzásgátló hatóanyagok főleg a fejlődésben lévő szervezet számára károsak. 2017-ben közölt irodalmi adatok bizonyítják, hogy a szteroidszennyezéseknek széles körű génállományt károsító, idegrendszert károsító és ivarsejtkezdeményeket károsító hatásuk van az emberi szervezetben, valamint növelik az emlő- és prosztatarák kockázatát.

A 17α-etinilösztradiol például módosíthatja az agy szerkezetét, működését és ennek következtében a viselkedési mintázatokat a fejlődő női idegrendszerben. Ugyanakkor a hormonszennyezésekkel hozzák összefüggésbe a férfi reproduktív funkció egyre terjedő károsodását (pl. csökkent spermiumszám).

Egyes felmérések alapján a nemzőképes férfiak körében az abszolút spermiumszám az USA-ban 1938 és 1988 között 1,5 százalékkal csökkent évente, míg ez Európában 1971 és 1990 között 3,1 százalékos csökkenés volt. Egyes borúlátó szakértők 2035-re várják azt a kritikus fordulatot, amikor a férfipopuláció körében többségbe kerülnek azok, akik nem képesek a gyermeknemzésre. 

A spermiumszám-csökkenés fő okának a környezeti kémiai terheléseket tartják a szakértők. Már csak ezért is megnyugtató, hogy számos kutatás foglalkozik pontosabb szűrési eljárások kidolgozásával, nem kevés sikerrel, így várhatóan a közeljövőben találkozhatunk olyan technológiával, amely segít hatékonyabban kiszűrni a hatóanyagokat a vízből.  

Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: MTA CSFK FÖLDRAJZTUDOMÁNYI INTÉZET

EU-s kampány keretében tisztítják meg a világ tengerparti strandjait

A #EUBeachCleanUp kampány keretében uniós alkalmazottak segítenek a helyi közösségeknek eltakarítani Európa és a világ strandjairól a tengeri hulladékot. Az idei akció augusztus 19-én indult, és októberig fog tartani. Az összes lakott kontinens több mint 80 országában zajló kampány csúcspontja szeptember 21-én, szombaton, a nemzetközi tengerparti takarítás világnapján volt.

Így keletkezett a nagy óceáni szemétsziget

Megdöbbentő videó a Texas államnál kétszer is nagyobb csendes-óceáni szemétsziget kialakulásáról.

Sugárszennyezett vizet engedhetnek a Csendes-óceánba?

2011. március 11-én kilences erősségű földrengést mértek Japánban, ami megrázta a fukusimai atomerőművet is. Azóta több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtöttek össze a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből, a tartályok azonban 2022-re megtelnek.

Hatóanyagok körforgása: a szennyvízrendszerből az asztalunkra

A gyógyszermaradványok problematikája rendkívül összetett: a kioldódott hatóanyagok nem csupán az ivóvízben lehetnek jelen, de akár ételeinkben is. Szerencsére azon túl, hogy a problémát már zászlajára tűzte a tudományos világ, elkezdődött a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése is. 

Tudósok a gyógyszermaradványok nyomában

A különböző gyógyszerek hatóanyagai a tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel a környezetbe kerülnek, így mára nem csupán a felszíni, de a felszín alatti vizekben és a talajokban is megtalálhatók. De vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Világszerte kutatócsoportok százai foglalkoznak a kérdéssel.

Több ezer tengeri emlős lelte halálát Anglia partjainál

A Cetacean Strandings Investigation Programme adatai alapján 2011 és 2017 között közel ötezer tengeri emlős teteme sodródott a brit szigetek partjaira.

Élelmiszer-csomagolások borítják be a tengerpartokat

A tíz leggyakoribb tengerparti hulladékfajta közül kilenc az emberi táplálkozással, azaz az evéssel és ivással van összefüggésben.

Gyógyszer a vízben?

Évről évre nő a forgalomba kerülő gyógyszerek mennyisége, aminek az áldásos hatások mellett vannak hátulütői is: a hatóanyagok egy része ugyanis változatlan formában ürül ki a szervezetünkből, majd az élővizeinkbe kerül. Mai tudásunk alapján úgy fest, ez nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot, ám mivel a folyamat hosszú távú hatásait nem ismerjük, ez is egy olyan probléma, amelyre a közeljövőben megoldást kell találnunk – például új technológiák meghonosításával. 

Figyelemfelkeltő jégkrémek szennyezett vízből

Tajvanon három dizájnerhallgató összeállt, és létrehozták a Polluted Water Popsicles projektet abból a célból, hogy felhívják a figyelmet az ország gazdasági növekedése és az urbanizáció következtében egyre nagyobb mértéket öltő vízszennyezésre.

A gyógyszertártól az élővizekig

A fejlődő orvostudomány egyre több egészségügyi problémára szolgál hathatós megoldással, a legtöbbször gyógyszerek formájában. A tabletták elmulasztják a fájdalmunkat, javítják az életminőségünket, segítik a felépülésünket. A bennük rejlő hatóanyagok azonban ezzel még sajnos nem végzik be pályafutásukat.

1
2
3
4
5
6