A szennyezett víz drámája
2019. szeptember 27.
A szennyvíztisztító technikák folyamatos fejlődése ellenére a szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása – a napjainkban alkalmazott háromlépcsős eljárással – máig megoldásra vár. Számos kutató dolgozik azért, hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen.
A hatóanyagok a tisztítóüzemekből biológiailag aktív formában kerülnek a természetes vizekbe, nehezen lebontható, stabil kémiai szerkezetüknek köszönhetően pedig hosszú távon felhalmozódnak az élővizekben, és idővel a ivóvízben is kimutathatóvá válnak.
A gyógyszermaradványok már igen alacsony koncentrációban is változásokat idézhetnek elő az ökoszisztémákban, illetve az emberi szervezetben. Beépülnek a táplálkozási láncokba, megzavarják a természetes anyagforgalmat, illetve az életközösségek és az egyes fajok természetes viselkedését. Napjainkban ezek az emberi eredetű szteroid hatóanyagok az egyik legjobban tanulmányozott környezetszennyező molekulákká váltak – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézete.
Az Európai Parlament 2014-ben hozott döntése alapján az ösztrogének felkerültek az úgynevezett veszélyes anyagok listájára. Az eddig ismert koncentrációadatok alapján e hatóanyag tekintetében számos élővízben a megadott kimutatási határértékeknél magasabb koncentrációk mérhetők. A szteroid hormonok ugyan nem mutatnak akut toxicitást, a vízi környezetbe kerülve azonban a nem célszervezeteknek tekintett élőlények szaporodására és fejlődésére is jelentős hatással vannak.
A gerinctelen (pl. csigák, kagylók) és gerinces (pl. kétéltűek, halak) vízi szervezetekben már
1–10 ng/l koncentrációtartományban befolyásolják az állatok saját hormonszintjét, zavarják az endokrin rendszer működését, negatívan hatnak az ivarsejtek érésére, az embrionális fejlődésre, és megváltoztatják a szaporodási viselkedést vagy a másodlagos nemi jellegek kifejlődését.
A Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoportja a nagy mocsári csigák esetében vizsgálta a szintetikus progesztogén élettani hatásait. Kísérleteik szerint a progesztogén-tartalmú vízben csökkent a mocsári csigák táplálkozási aktivitása, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a mozgásuk intenzitása: igyekeztek elmenekülni a számukra kedvezőtlen körülmények elől. Emellett megfigyelhető a peték számának a csökkenése, valamint a peték minőségének romlása is.
Az emberi szervezetbe a növényi és/vagy állati eredetű táplálékokkal vagy a ivóvízzel rendszeresen bevitt szintetikus fogamzásgátló hatóanyagok főleg a fejlődésben lévő szervezet számára károsak. 2017-ben közölt irodalmi adatok bizonyítják, hogy a szteroidszennyezéseknek széles körű génállományt károsító, idegrendszert károsító és ivarsejtkezdeményeket károsító hatásuk van az emberi szervezetben, valamint növelik az emlő- és prosztatarák kockázatát.
A 17α-etinilösztradiol például módosíthatja az agy szerkezetét, működését és ennek következtében a viselkedési mintázatokat a fejlődő női idegrendszerben. Ugyanakkor a hormonszennyezésekkel hozzák összefüggésbe a férfi reproduktív funkció egyre terjedő károsodását (pl. csökkent spermiumszám).
A spermiumszám-csökkenés fő okának a környezeti kémiai terheléseket tartják a szakértők. Már csak ezért is megnyugtató, hogy számos kutatás foglalkozik pontosabb szűrési eljárások kidolgozásával, nem kevés sikerrel, így várhatóan a közeljövőben találkozhatunk olyan technológiával, amely segít hatékonyabban kiszűrni a hatóanyagokat a vízből.
A koningshoeveni apátság trappista szerzetesei 1881 óta gyártanak sört, az utóbbi években pedig már kenyeret is sütnek, csokoládét, sajtot és mézet is készítenek. Az apátság és a látogatóközpont szennyvize mellett az ezekből a gazdasági tevékenységekből származó szennyezett vizet is meg kell tudniuk tisztítani.
A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.
2010-ben jelentette be a vietnámi kormány, hogy ivóvíztisztító telepet építtet Vietnám középső részén. Mivel Magyarország híres a víztisztító technológiájáról, a vietnámi fél a magyar partnerség mellett döntött.
Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás – állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.
Újrakezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.
Számos kutatás bizonyította szerte a világon, hogy a gyógyszerek hatóanyagai a szennyvízzel a környezetbe, onnan pedig könnyen az emberi táplálékláncba kerülhetnek. A maradványok kiszűrése egyre égetőbb kérdés, ám szerencsére a tudomány világa már reagált a problémára.
Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén kanadai és afrikai kutatók Ázsiából, illetve főleg Kínából származó műanyag palackok tömkelegét találták, amelyek valószínűleg az arra elhaladó kereskedőhajókról kerülhetnek a vízbe, majd a szigetre.
Hazánkra is igaz, hogy a különböző gyógyszerek hatóanyagai a szennyvizekkel együtt folyamatosan a környezetbe kerülnek, ezért már a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a talajokban is megtalálhatók.
Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerhatóanyagok egy része változatlan formában távozik a vizelettel, majd a vegyületek – a szennyvizeken keresztül – olyan felszíni vizekbe kerülhetnek, amelyek ivóvízbázisként szolgálnak, így kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémákra és az ivóvizek tisztaságára egyaránt.
A parányi plasztikrészecskék környezetbe juttatásában régóta bűnösként ismerjük a műanyag élelmiszer-csomagolásokat, a súrlódástól kopó autógumikat, de a műszálas ruhákat is. Egy újabb kutatás azonban a konyhánkban, egész pontosan a teásbögréinkben is talált egy komoly szennyezésforrást.
