A különböző gyógyszerek hatóanyagai a tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel a környezetbe kerülnek, így mára nem csupán a felszíni, de a felszín alatti vizekben és a talajokban is megtalálhatók. De vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Világszerte kutatócsoportok százai foglalkoznak a kérdéssel.
A kérdéssel foglalkozó szakemberek számos helyen mutattak ki gyógyszermaradványokat a környezetünkben. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy ezek némelyike még igen kismértékben is komolynak tűnő kockázatot jelenthet az élő szervezetek számára.
Annak ellenére, hogy ezek a molekulák jelenleg még nagyon kis koncentrációban vannak jelen mind a vízben, mind pedig a talajban/üledékekben, egyes hatóanyagok környezeti koncentrációja mégis meglehetősen gyors növekedést mutat.
Az Európai Unió által finanszírozott Poseidon projekt már a 2000-es évek első felében rámutatott, hogy – a gyógyszeripar terjeszkedésének és olyan emberi tényezőknek köszönhetően, mint az egyre magasabb átlagéletkor, illetve a minden korosztályban növekvő gyógyszerfogyasztás – a különböző hatóanyagok kis koncentrációban jelen vannak a felszíni vizekben.
Mivel az analitikai módszerek fejlődésével egyre több hatóanyagot és egyre kisebb mennyiségeket is ki lehet mutatni a környezeti mintákból, az utóbbi években egy rendkívül összetett, a jövő számára komoly kihívást jelentő környezeti probléma képe tárult elénk – figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földrajztudományi Intézetének munkatársai.
Az Európai Unió Vízügyi Keretirányelvének – Water Framework Directive (2000/60/EC) – 16. cikkelye foglalja össze a vízszennyezés elleni stratégiákat. 2001-ben megszületett az első határozat az ún. prioritást élvező anyagokról, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a környezetre. A listát már két alkalommal is bővítették, mégis, jelenleg is csak 33 anyag/anyagcsoport szerepel rajta (például poliaromás szénhidrogének, toxikus fémek).
Az Európai Bizottság 2015-ben adta ki az első Megfigyelési listát (Watch List), amelyet 2018 júniusában frissítettek. Ezen a listán több gyógyszerszármazék (pl. egyes szintetikus hormonok) és antibiotikumok is szerepelnek. A tagállamoknak kötelessége a listán lévő szennyező anyagok monitorozása a vízi környezetben. Az eredmények kiértékelésén és a további lépéseken igen sok múlik. Egyértelmű, hogy a gyógyszermaradványok megfelelő azonosítása és kiszűrése egyre égetőbb kérdés. Ezért is megnyugtató, hogy a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése már elkezdődött. Ezek alkalmazása és elterjedése azonban jelentős mértékben függ az ezzel kapcsolatos szabályozási környezettől.
A szennyvíztisztító technikák folyamatos fejlődése ellenére a szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása – a napjainkban alkalmazott háromlépcsős eljárással – máig megoldásra vár. Számos kutató dolgozik azért, hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen.
A #EUBeachCleanUp kampány keretében uniós alkalmazottak segítenek a helyi közösségeknek eltakarítani Európa és a világ strandjairól a tengeri hulladékot. Az idei akció augusztus 19-én indult, és októberig fog tartani. Az összes lakott kontinens több mint 80 országában zajló kampány csúcspontja szeptember 21-én, szombaton, a nemzetközi tengerparti takarítás világnapján volt.
Megdöbbentő videó a Texas államnál kétszer is nagyobb csendes-óceáni szemétsziget kialakulásáról.
2011. március 11-én kilences erősségű földrengést mértek Japánban, ami megrázta a fukusimai atomerőművet is. Azóta több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtöttek össze a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből, a tartályok azonban 2022-re megtelnek.
A gyógyszermaradványok problematikája rendkívül összetett: a kioldódott hatóanyagok nem csupán az ivóvízben lehetnek jelen, de akár ételeinkben is. Szerencsére azon túl, hogy a problémát már zászlajára tűzte a tudományos világ, elkezdődött a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése is.
A Cetacean Strandings Investigation Programme adatai alapján 2011 és 2017 között közel ötezer tengeri emlős teteme sodródott a brit szigetek partjaira.
A tíz leggyakoribb tengerparti hulladékfajta közül kilenc az emberi táplálkozással, azaz az evéssel és ivással van összefüggésben.
Évről évre nő a forgalomba kerülő gyógyszerek mennyisége, aminek az áldásos hatások mellett vannak hátulütői is: a hatóanyagok egy része ugyanis változatlan formában ürül ki a szervezetünkből, majd az élővizeinkbe kerül. Mai tudásunk alapján úgy fest, ez nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot, ám mivel a folyamat hosszú távú hatásait nem ismerjük, ez is egy olyan probléma, amelyre a közeljövőben megoldást kell találnunk – például új technológiák meghonosításával.
Tajvanon három dizájnerhallgató összeállt, és létrehozták a Polluted Water Popsicles projektet abból a célból, hogy felhívják a figyelmet az ország gazdasági növekedése és az urbanizáció következtében egyre nagyobb mértéket öltő vízszennyezésre.
A fejlődő orvostudomány egyre több egészségügyi problémára szolgál hathatós megoldással, a legtöbbször gyógyszerek formájában. A tabletták elmulasztják a fájdalmunkat, javítják az életminőségünket, segítik a felépülésünket. A bennük rejlő hatóanyagok azonban ezzel még sajnos nem végzik be pályafutásukat.