A szennyezett víz drámája
2019. szeptember 17.
A különböző gyógyszerek hatóanyagai a tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel a környezetbe kerülnek, így mára nem csupán a felszíni, de a felszín alatti vizekben és a talajokban is megtalálhatók. De vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Világszerte kutatócsoportok százai foglalkoznak a kérdéssel.
A kérdéssel foglalkozó szakemberek számos helyen mutattak ki gyógyszermaradványokat a környezetünkben. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy ezek némelyike még igen kismértékben is komolynak tűnő kockázatot jelenthet az élő szervezetek számára.
Annak ellenére, hogy ezek a molekulák jelenleg még nagyon kis koncentrációban vannak jelen mind a vízben, mind pedig a talajban/üledékekben, egyes hatóanyagok környezeti koncentrációja mégis meglehetősen gyors növekedést mutat.
Az Európai Unió által finanszírozott Poseidon projekt már a 2000-es évek első felében rámutatott, hogy – a gyógyszeripar terjeszkedésének és olyan emberi tényezőknek köszönhetően, mint az egyre magasabb átlagéletkor, illetve a minden korosztályban növekvő gyógyszerfogyasztás – a különböző hatóanyagok kis koncentrációban jelen vannak a felszíni vizekben.
Mivel az analitikai módszerek fejlődésével egyre több hatóanyagot és egyre kisebb mennyiségeket is ki lehet mutatni a környezeti mintákból, az utóbbi években egy rendkívül összetett, a jövő számára komoly kihívást jelentő környezeti probléma képe tárult elénk – figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földrajztudományi Intézetének munkatársai.
Az Európai Unió Vízügyi Keretirányelvének – Water Framework Directive (2000/60/EC) – 16. cikkelye foglalja össze a vízszennyezés elleni stratégiákat. 2001-ben megszületett az első határozat az ún. prioritást élvező anyagokról, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a környezetre. A listát már két alkalommal is bővítették, mégis, jelenleg is csak 33 anyag/anyagcsoport szerepel rajta (például poliaromás szénhidrogének, toxikus fémek).
Az Európai Bizottság 2015-ben adta ki az első Megfigyelési listát (Watch List), amelyet 2018 júniusában frissítettek. Ezen a listán több gyógyszerszármazék (pl. egyes szintetikus hormonok) és antibiotikumok is szerepelnek. A tagállamoknak kötelessége a listán lévő szennyező anyagok monitorozása a vízi környezetben. Az eredmények kiértékelésén és a további lépéseken igen sok múlik. Egyértelmű, hogy a gyógyszermaradványok megfelelő azonosítása és kiszűrése egyre égetőbb kérdés. Ezért is megnyugtató, hogy a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése már elkezdődött. Ezek alkalmazása és elterjedése azonban jelentős mértékben függ az ezzel kapcsolatos szabályozási környezettől.
A koningshoeveni apátság trappista szerzetesei 1881 óta gyártanak sört, az utóbbi években pedig már kenyeret is sütnek, csokoládét, sajtot és mézet is készítenek. Az apátság és a látogatóközpont szennyvize mellett az ezekből a gazdasági tevékenységekből származó szennyezett vizet is meg kell tudniuk tisztítani.
A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.
2010-ben jelentette be a vietnámi kormány, hogy ivóvíztisztító telepet építtet Vietnám középső részén. Mivel Magyarország híres a víztisztító technológiájáról, a vietnámi fél a magyar partnerség mellett döntött.
Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás – állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.
Újrakezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.
Számos kutatás bizonyította szerte a világon, hogy a gyógyszerek hatóanyagai a szennyvízzel a környezetbe, onnan pedig könnyen az emberi táplálékláncba kerülhetnek. A maradványok kiszűrése egyre égetőbb kérdés, ám szerencsére a tudomány világa már reagált a problémára.
Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén kanadai és afrikai kutatók Ázsiából, illetve főleg Kínából származó műanyag palackok tömkelegét találták, amelyek valószínűleg az arra elhaladó kereskedőhajókról kerülhetnek a vízbe, majd a szigetre.
Hazánkra is igaz, hogy a különböző gyógyszerek hatóanyagai a szennyvizekkel együtt folyamatosan a környezetbe kerülnek, ezért már a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a talajokban is megtalálhatók.
Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerhatóanyagok egy része változatlan formában távozik a vizelettel, majd a vegyületek – a szennyvizeken keresztül – olyan felszíni vizekbe kerülhetnek, amelyek ivóvízbázisként szolgálnak, így kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémákra és az ivóvizek tisztaságára egyaránt.
A parányi plasztikrészecskék környezetbe juttatásában régóta bűnösként ismerjük a műanyag élelmiszer-csomagolásokat, a súrlódástól kopó autógumikat, de a műszálas ruhákat is. Egy újabb kutatás azonban a konyhánkban, egész pontosan a teásbögréinkben is talált egy komoly szennyezésforrást.
