Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Tudósok a gyógyszermaradványok nyomában

A különböző gyógyszerek hatóanyagai a tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel a környezetbe kerülnek, így mára nem csupán a felszíni, de a felszín alatti vizekben és a talajokban is megtalálhatók. De vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Világszerte kutatócsoportok százai foglalkoznak a kérdéssel.

A kérdéssel foglalkozó szakemberek számos helyen mutattak ki gyógyszermaradványokat a környezetünkben. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy ezek némelyike még igen kismértékben is komolynak tűnő kockázatot jelenthet az élő szervezetek számára.

Egy gyakran használt antiepileptikum, a karbamazepin például a varangyos békák szaporodására van kimutatható hatással: az ivadékok mennyisége ugyan nem csökken, de nagyságuk igen.

Annak ellenére, hogy ezek a molekulák jelenleg még nagyon kis koncentrációban vannak jelen mind a vízben, mind pedig a talajban/üledékekben, egyes hatóanyagok környezeti koncentrációja mégis meglehetősen gyors növekedést mutat.

Az Európai Unió által finanszírozott Poseidon projekt már a 2000-es évek első felében rámutatott, hogy – a gyógyszeripar terjeszkedésének és olyan emberi tényezőknek köszönhetően, mint az egyre magasabb átlagéletkor, illetve a minden korosztályban növekvő gyógyszerfogyasztás – a különböző hatóanyagok kis koncentrációban jelen vannak a felszíni vizekben. 

Mivel az analitikai módszerek fejlődésével egyre több hatóanyagot és egyre kisebb mennyiségeket is ki lehet mutatni a környezeti mintákból, az utóbbi években egy rendkívül összetett, a jövő számára komoly kihívást jelentő környezeti probléma képe tárult elénk – figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földrajztudományi Intézetének munkatársai.

Az Egészségügyi Világszervezet az eddig rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ezen anyagok súlyosan veszélyeztetik az ivóvíz biztonságát is Fotó: Shutterstock

Az Európai Unió Vízügyi Keretirányelvének – Water Framework Directive (2000/60/EC) – 16. cikkelye foglalja össze a vízszennyezés elleni stratégiákat. 2001-ben megszületett az első határozat az ún. prioritást élvező anyagokról, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a környezetre. A listát már két alkalommal is bővítették, mégis, jelenleg is csak 33 anyag/anyagcsoport szerepel rajta (például poliaromás szénhidrogének, toxikus fémek).

Az Európai Bizottság 2015-ben adta ki az első Megfigyelési listát (Watch List), amelyet 2018 júniusában frissítettek. Ezen a listán több gyógyszerszármazék (pl. egyes szintetikus hormonok) és antibiotikumok is szerepelnek. A tagállamoknak kötelessége a listán lévő szennyező anyagok monitorozása a vízi környezetben. Az eredmények kiértékelésén és a további lépéseken igen sok múlik. Egyértelmű, hogy a gyógyszermaradványok megfelelő azonosítása és kiszűrése egyre égetőbb kérdés. Ezért is megnyugtató, hogy a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése már elkezdődött. Ezek alkalmazása és elterjedése azonban jelentős mértékben függ az ezzel kapcsolatos szabályozási környezettől.  

Kiemelkedően fontosak azok a kutatások, amelyek feltárják ezen gyógyszermaradványok mozgását és megkötődését a közvetlen és tágabb környezetünkben  Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: MTA CSFK FÖLDRAJZTUDOMÁNYI INTÉZET

Sikerülhet a Csendes-óceán megtisztítása

Újrakezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.

Magyar fejlesztés a gyógyszermaradványok ellen

Számos kutatás bizonyította szerte a világon, hogy a gyógyszerek hatóanyagai a szennyvízzel a környezetbe, onnan pedig könnyen az emberi táplálékláncba kerülhetnek. A maradványok kiszűrése egyre égetőbb kérdés, ám szerencsére a tudomány világa már reagált a problémára. 

Ázsiai szemét öntötte el az Atlanti-óceán közepén fekvő szigetet

Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén kanadai és afrikai kutatók Ázsiából, illetve főleg Kínából származó műanyag palackok tömkelegét találták, amelyek valószínűleg az arra elhaladó kereskedőhajókról kerülhetnek a vízbe, majd a szigetre.

Gyógyszermaradványok a magyar vizekben

Hazánkra is igaz, hogy a különböző gyógyszerek hatóanyagai a szennyvizekkel együtt folyamatosan a környezetbe kerülnek, ezért már a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a talajokban is megtalálhatók.

Mit tehetünk a vízbe jutott gyógyszermaradványok ellen?

Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerhatóanyagok egy része változatlan formában távozik a vizelettel, majd a vegyületek – a szennyvizeken keresztül – olyan felszíni vizekbe kerülhetnek, amelyek ivóvízbázisként szolgálnak, így kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémákra és az ivóvizek tisztaságára egyaránt.

Váratlan helyről támad a mikroműanyag

A parányi plasztikrészecskék környezetbe juttatásában régóta bűnösként ismerjük a műanyag élelmiszer-csomagolásokat, a súrlódástól kopó autógumikat, de a műszálas ruhákat is. Egy újabb kutatás azonban a konyhánkban, egész pontosan a teásbögréinkben is talált egy komoly szennyezésforrást.

Szteroidok a vízben?

A szennyvíztisztító technikák folyamatos fejlődése ellenére a szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása – a napjainkban alkalmazott háromlépcsős eljárással – máig megoldásra vár. Számos kutató dolgozik azért, hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen. 

EU-s kampány keretében tisztítják meg a világ tengerparti strandjait

A #EUBeachCleanUp kampány keretében uniós alkalmazottak segítenek a helyi közösségeknek eltakarítani Európa és a világ strandjairól a tengeri hulladékot. Az idei akció augusztus 19-én indult, és októberig fog tartani. Az összes lakott kontinens több mint 80 országában zajló kampány csúcspontja szeptember 21-én, szombaton, a nemzetközi tengerparti takarítás világnapján volt.

Így keletkezett a nagy óceáni szemétsziget

Megdöbbentő videó a Texas államnál kétszer is nagyobb csendes-óceáni szemétsziget kialakulásáról.

Sugárszennyezett vizet engedhetnek a Csendes-óceánba?

2011. március 11-én kilences erősségű földrengést mértek Japánban, ami megrázta a fukusimai atomerőművet is. Azóta több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtöttek össze a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből, a tartályok azonban 2022-re megtelnek.

1
2
3
4
5
6