Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A gyógyszertártól az élővizekig

A fejlődő orvostudomány egyre több egészségügyi problémára szolgál hathatós megoldással, a legtöbbször gyógyszerek formájában. A tabletták elmulasztják a fájdalmunkat, javítják az életminőségünket, segítik a felépülésünket. A bennük rejlő hatóanyagok azonban ezzel még sajnos nem végzik be pályafutásukat.

Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen nő a fogalomba kerülő gyógyszerek mennyisége. De mi is történik pontosan ezekkel a szerekkel? Elfogyasztjuk őket, majd a hatóanyagok a felszívódást követően, a „célterületre érve” kifejtik hatásukat. A magunkhoz vett hatóanyagok egy része azonban változatlan formában ürül ki szervezetünkből.

Rangos szakfolyóiratokban közölt kutatások eredményei szerint az elfogyasztott gyógyszerek hatóanyagainak 10-40 százaléka,
egyes esetekben akár több mint a fele változás nélkül halad át a szervezetünkön.

Ezek az anyagok vagy a csatornahálózatba kerülve folytatják útjukat, vagy közvetlenül a talajba kerülnek. Olykor a lejárt szavatosságú gyógyszerek is a szemeteskukákban vagy a WC-be dobva végzik. Illetve nem végzik, hiszen ezek az anyagok nem semmisülnek meg, hanem útjukat szintén a szennyvízcsatorna-hálózatban folytatják tovább. Mivel Magyarországon a kommunális szennyvizeket tisztítják, így a csővezetékek általában egy szennyvízkezelőben végződnek.

Az elfogyasztott gyógyszerek hatóanyagainak akár fele is áthaladhat változás nélkül a szervezetünkön Fotó: Shutterstock

De vajon a szennyvíztisztítók MEGBirkóznak ezekkel az anyagokkal?

Az Environmental Science and Technology szakfolyóiratban már immáron egy évtizede olvashatók olyan közlemények, amelyek a szennyvíztisztítókból kifolyó, tisztított vizek gyógyszerhatóanyagaival foglalkoznak. A 2019 júniusában Szalonikiben megrendezett 17. nemzetközi környezetkémiai konferencián (ICCE2019) is kiemelt téma volt a tisztított szennyvizek gyógyszerhatóanyagokra fókuszált további tisztítása.

Számos kutatás eredménye szerint a napjainkban legáltalánosabban üzemelő, illetve újonnan átadott szennyvízkezelők a gyógyszerhatóanyagok jelentős részét nem képesek eltávolítani.

E létesítményekből a környezetünkbe kibocsátott, tisztított szennyvizek kisebb-nagyobb koncentrációban az összes olyan gyógyszer hatóanyagát tartalmazzák, amelyeket a szennyvízkezelőhöz tartozó közösség fogyaszt. A tisztított szennyvízzel ezek az élővizekbe, illetve a felszín alatti vizekbe is bekerülhetnek – legalábbis erre figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézetében folyó kutatások legújabb eredményei.

Kutatások szerint a jelenleg alkalmazott szennyvízkezelő technológiák a gyógyszerhatóanyagok jelentős részét nem képesek eltávolítani Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

2 hónap alatt 300 zsák szemetet szedett össze a Tisza-tavi önkéntes

Az I. Tisza-tavi PET Kupa során a 32 éves Párdy Bence annyira felháborodott a tavat elözönlő szemét mennyiségén, hogy a kupa után felmondott a munkahelyén, és a Tisza-tó mellé költözött, ahol már több mint két hónapja önkéntesen szedi a szemetet. 

A szennyezett víz nagyobb problémát jelent, mint a mikroműanyagok

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének jelentése szerint sürgősen többet kell tudnunk a mikroműanyagokról, noha az eddigi nagyon korlátozott ismereteink szerint minimális egészségügyi kockázatot jelentenek. Sokkal nagyobb probléma a szennyezett ivóvíz, melynek fogyasztása évente milliós nagyságrendben követel halálos áldozatokat.

Mikroműanyagot mutattak ki a hóban és a jégben is

Műanyag-mikroszemcséket mutattak ki az Északi-sarkvidéken gyűjtött hó- és jégmintákban német és amerikai kutatók. A Bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatói Bajorországban, Brémában, Helgoland szigetén, a Svájci Alpokban és az Északi-sark térségében gyűjtött hómintákban találtak mikroműanyagot.

Az esőben is ott a műanyag

A világ számos pontján találtak már mikroműanyagot: az Antarktisztól az óceán legmélyebb régióiig. Kimutatták már a jelenlétüket úgy az emberi, mint állati szervezetben is. De most talán még ezeknél is meglepőbb helyen bukkantak elő.

Az Adria is egyre szennyezettebb

Szennyvíz és a hajókról a vízbe öntött emberi ürülék is szennyezi az Adriai-tengert az Index.hr horvát hírportál cikke szerint. A Dubrovniktól alig 7 kilométerre fekvő Koločepnél a környezetvédelmi felügyelet a fürdőzést is betiltotta.

Újabb csodás sziget vált a műanyag áldozatává

Az UNESCO világörökség részét képező, Új-Zélandhoz tartozó Henderson-szigeten hat tonna műanyaghulladékot gyűjtöttek össze két hét alatt.

Egy jobb sorsra érdemes tenger újabb szomorú rekordja

A francia Ifremer tengerkutató intézet kutatói egy több mint húszéves kutatás eredményei alapján úgy vélik, a Földközi-tenger a legszennyezettebb tenger Európában.

Megfeketedett halakat fognak ki a Földközi-tengerből

A térségben egyre súlyosabb és ijesztőbb méreteket ölt a a víz szennyezettsége. Tunéziában kifejezetten nagy a baj. 

Vajon egyszer újra szinkronba kerülünk a környezetünkkel?

A mesterséges tárgyakkal elárasztott természetben finoman hangolt kapcsolatok, jól működő rendszerek egyensúlya törik meg. Élesen jelenik meg ez az új aszinkronitás, diszharmóna két fiatal szinkronúszó előadásában, amellyel a műanyagszennyezés veszélyeire figyelmeztetnek.

A szennyvíz gyilkolja a korallokat

A szennyvíznek még a tengervizek felmelegedésénél is nagyobb szerepe van a korallok pusztulásában – derül ki egy új amerikai kutatásból.

1
2
3
4
5
6