A szennyezett víz drámája
2019. szeptember 10.
A fejlődő orvostudomány egyre több egészségügyi problémára szolgál hathatós megoldással, a legtöbbször gyógyszerek formájában. A tabletták elmulasztják a fájdalmunkat, javítják az életminőségünket, segítik a felépülésünket. A bennük rejlő hatóanyagok azonban ezzel még sajnos nem végzik be pályafutásukat.
Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen nő a fogalomba kerülő gyógyszerek mennyisége. De mi is történik pontosan ezekkel a szerekkel? Elfogyasztjuk őket, majd a hatóanyagok a felszívódást követően, a „célterületre érve” kifejtik hatásukat. A magunkhoz vett hatóanyagok egy része azonban változatlan formában ürül ki szervezetünkből.
Ezek az anyagok vagy a csatornahálózatba kerülve folytatják útjukat, vagy közvetlenül a talajba kerülnek. Olykor a lejárt szavatosságú gyógyszerek is a szemeteskukákban vagy a WC-be dobva végzik. Illetve nem végzik, hiszen ezek az anyagok nem semmisülnek meg, hanem útjukat szintén a szennyvízcsatorna-hálózatban folytatják tovább. Mivel Magyarországon a kommunális szennyvizeket tisztítják, így a csővezetékek általában egy szennyvízkezelőben végződnek.
Az Environmental Science and Technology szakfolyóiratban már immáron egy évtizede olvashatók olyan közlemények, amelyek a szennyvíztisztítókból kifolyó, tisztított vizek gyógyszerhatóanyagaival foglalkoznak. A 2019 júniusában Szalonikiben megrendezett 17. nemzetközi környezetkémiai konferencián (ICCE2019) is kiemelt téma volt a tisztított szennyvizek gyógyszerhatóanyagokra fókuszált további tisztítása.
E létesítményekből a környezetünkbe kibocsátott, tisztított szennyvizek kisebb-nagyobb koncentrációban az összes olyan gyógyszer hatóanyagát tartalmazzák, amelyeket a szennyvízkezelőhöz tartozó közösség fogyaszt. A tisztított szennyvízzel ezek az élővizekbe, illetve a felszín alatti vizekbe is bekerülhetnek – legalábbis erre figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézetében folyó kutatások legújabb eredményei.
A szennyvíztisztító technikák folyamatos fejlődése ellenére a szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása – a napjainkban alkalmazott háromlépcsős eljárással – máig megoldásra vár. Számos kutató dolgozik azért, hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen.
A #EUBeachCleanUp kampány keretében uniós alkalmazottak segítenek a helyi közösségeknek eltakarítani Európa és a világ strandjairól a tengeri hulladékot. Az idei akció augusztus 19-én indult, és októberig fog tartani. Az összes lakott kontinens több mint 80 országában zajló kampány csúcspontja szeptember 21-én, szombaton, a nemzetközi tengerparti takarítás világnapján volt.
Megdöbbentő videó a Texas államnál kétszer is nagyobb csendes-óceáni szemétsziget kialakulásáról.
2011. március 11-én kilences erősségű földrengést mértek Japánban, ami megrázta a fukusimai atomerőművet is. Azóta több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtöttek össze a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből, a tartályok azonban 2022-re megtelnek.
A gyógyszermaradványok problematikája rendkívül összetett: a kioldódott hatóanyagok nem csupán az ivóvízben lehetnek jelen, de akár ételeinkben is. Szerencsére azon túl, hogy a problémát már zászlajára tűzte a tudományos világ, elkezdődött a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése is.
A különböző gyógyszerek hatóanyagai a tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel a környezetbe kerülnek, így mára nem csupán a felszíni, de a felszín alatti vizekben és a talajokban is megtalálhatók. De vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Világszerte kutatócsoportok százai foglalkoznak a kérdéssel.
A Cetacean Strandings Investigation Programme adatai alapján 2011 és 2017 között közel ötezer tengeri emlős teteme sodródott a brit szigetek partjaira.
A tíz leggyakoribb tengerparti hulladékfajta közül kilenc az emberi táplálkozással, azaz az evéssel és ivással van összefüggésben.
Évről évre nő a forgalomba kerülő gyógyszerek mennyisége, aminek az áldásos hatások mellett vannak hátulütői is: a hatóanyagok egy része ugyanis változatlan formában ürül ki a szervezetünkből, majd az élővizeinkbe kerül. Mai tudásunk alapján úgy fest, ez nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot, ám mivel a folyamat hosszú távú hatásait nem ismerjük, ez is egy olyan probléma, amelyre a közeljövőben megoldást kell találnunk – például új technológiák meghonosításával.
Tajvanon három dizájnerhallgató összeállt, és létrehozták a Polluted Water Popsicles projektet abból a célból, hogy felhívják a figyelmet az ország gazdasági növekedése és az urbanizáció következtében egyre nagyobb mértéket öltő vízszennyezésre.
