A szennyezett víz drámája
2019. szeptember 10.
A fejlődő orvostudomány egyre több egészségügyi problémára szolgál hathatós megoldással, a legtöbbször gyógyszerek formájában. A tabletták elmulasztják a fájdalmunkat, javítják az életminőségünket, segítik a felépülésünket. A bennük rejlő hatóanyagok azonban ezzel még sajnos nem végzik be pályafutásukat.
Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen nő a fogalomba kerülő gyógyszerek mennyisége. De mi is történik pontosan ezekkel a szerekkel? Elfogyasztjuk őket, majd a hatóanyagok a felszívódást követően, a „célterületre érve” kifejtik hatásukat. A magunkhoz vett hatóanyagok egy része azonban változatlan formában ürül ki szervezetünkből.
Ezek az anyagok vagy a csatornahálózatba kerülve folytatják útjukat, vagy közvetlenül a talajba kerülnek. Olykor a lejárt szavatosságú gyógyszerek is a szemeteskukákban vagy a WC-be dobva végzik. Illetve nem végzik, hiszen ezek az anyagok nem semmisülnek meg, hanem útjukat szintén a szennyvízcsatorna-hálózatban folytatják tovább. Mivel Magyarországon a kommunális szennyvizeket tisztítják, így a csővezetékek általában egy szennyvízkezelőben végződnek.
Az Environmental Science and Technology szakfolyóiratban már immáron egy évtizede olvashatók olyan közlemények, amelyek a szennyvíztisztítókból kifolyó, tisztított vizek gyógyszerhatóanyagaival foglalkoznak. A 2019 júniusában Szalonikiben megrendezett 17. nemzetközi környezetkémiai konferencián (ICCE2019) is kiemelt téma volt a tisztított szennyvizek gyógyszerhatóanyagokra fókuszált további tisztítása.
E létesítményekből a környezetünkbe kibocsátott, tisztított szennyvizek kisebb-nagyobb koncentrációban az összes olyan gyógyszer hatóanyagát tartalmazzák, amelyeket a szennyvízkezelőhöz tartozó közösség fogyaszt. A tisztított szennyvízzel ezek az élővizekbe, illetve a felszín alatti vizekbe is bekerülhetnek – legalábbis erre figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézetében folyó kutatások legújabb eredményei.
A koningshoeveni apátság trappista szerzetesei 1881 óta gyártanak sört, az utóbbi években pedig már kenyeret is sütnek, csokoládét, sajtot és mézet is készítenek. Az apátság és a látogatóközpont szennyvize mellett az ezekből a gazdasági tevékenységekből származó szennyezett vizet is meg kell tudniuk tisztítani.
A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.
2010-ben jelentette be a vietnámi kormány, hogy ivóvíztisztító telepet építtet Vietnám középső részén. Mivel Magyarország híres a víztisztító technológiájáról, a vietnámi fél a magyar partnerség mellett döntött.
Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás – állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.
Újrakezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.
Számos kutatás bizonyította szerte a világon, hogy a gyógyszerek hatóanyagai a szennyvízzel a környezetbe, onnan pedig könnyen az emberi táplálékláncba kerülhetnek. A maradványok kiszűrése egyre égetőbb kérdés, ám szerencsére a tudomány világa már reagált a problémára.
Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén kanadai és afrikai kutatók Ázsiából, illetve főleg Kínából származó műanyag palackok tömkelegét találták, amelyek valószínűleg az arra elhaladó kereskedőhajókról kerülhetnek a vízbe, majd a szigetre.
Hazánkra is igaz, hogy a különböző gyógyszerek hatóanyagai a szennyvizekkel együtt folyamatosan a környezetbe kerülnek, ezért már a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a talajokban is megtalálhatók.
Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerhatóanyagok egy része változatlan formában távozik a vizelettel, majd a vegyületek – a szennyvizeken keresztül – olyan felszíni vizekbe kerülhetnek, amelyek ivóvízbázisként szolgálnak, így kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémákra és az ivóvizek tisztaságára egyaránt.
A parányi plasztikrészecskék környezetbe juttatásában régóta bűnösként ismerjük a műanyag élelmiszer-csomagolásokat, a súrlódástól kopó autógumikat, de a műszálas ruhákat is. Egy újabb kutatás azonban a konyhánkban, egész pontosan a teásbögréinkben is talált egy komoly szennyezésforrást.
