Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A gyógyszertártól az élővizekig

A fejlődő orvostudomány egyre több egészségügyi problémára szolgál hathatós megoldással, a legtöbbször gyógyszerek formájában. A tabletták elmulasztják a fájdalmunkat, javítják az életminőségünket, segítik a felépülésünket. A bennük rejlő hatóanyagok azonban ezzel még sajnos nem végzik be pályafutásukat.

Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen nő a fogalomba kerülő gyógyszerek mennyisége. De mi is történik pontosan ezekkel a szerekkel? Elfogyasztjuk őket, majd a hatóanyagok a felszívódást követően, a „célterületre érve” kifejtik hatásukat. A magunkhoz vett hatóanyagok egy része azonban változatlan formában ürül ki szervezetünkből.

Rangos szakfolyóiratokban közölt kutatások eredményei szerint az elfogyasztott gyógyszerek hatóanyagainak 10-40 százaléka,
egyes esetekben akár több mint a fele változás nélkül halad át a szervezetünkön.

Ezek az anyagok vagy a csatornahálózatba kerülve folytatják útjukat, vagy közvetlenül a talajba kerülnek. Olykor a lejárt szavatosságú gyógyszerek is a szemeteskukákban vagy a WC-be dobva végzik. Illetve nem végzik, hiszen ezek az anyagok nem semmisülnek meg, hanem útjukat szintén a szennyvízcsatorna-hálózatban folytatják tovább. Mivel Magyarországon a kommunális szennyvizeket tisztítják, így a csővezetékek általában egy szennyvízkezelőben végződnek.

Az elfogyasztott gyógyszerek hatóanyagainak akár fele is áthaladhat változás nélkül a szervezetünkön Fotó: Shutterstock

De vajon a szennyvíztisztítók MEGBirkóznak ezekkel az anyagokkal?

Az Environmental Science and Technology szakfolyóiratban már immáron egy évtizede olvashatók olyan közlemények, amelyek a szennyvíztisztítókból kifolyó, tisztított vizek gyógyszerhatóanyagaival foglalkoznak. A 2019 júniusában Szalonikiben megrendezett 17. nemzetközi környezetkémiai konferencián (ICCE2019) is kiemelt téma volt a tisztított szennyvizek gyógyszerhatóanyagokra fókuszált további tisztítása.

Számos kutatás eredménye szerint a napjainkban legáltalánosabban üzemelő, illetve újonnan átadott szennyvízkezelők a gyógyszerhatóanyagok jelentős részét nem képesek eltávolítani.

E létesítményekből a környezetünkbe kibocsátott, tisztított szennyvizek kisebb-nagyobb koncentrációban az összes olyan gyógyszer hatóanyagát tartalmazzák, amelyeket a szennyvízkezelőhöz tartozó közösség fogyaszt. A tisztított szennyvízzel ezek az élővizekbe, illetve a felszín alatti vizekbe is bekerülhetnek – legalábbis erre figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézetében folyó kutatások legújabb eredményei.

Kutatások szerint a jelenleg alkalmazott szennyvízkezelő technológiák a gyógyszerhatóanyagok jelentős részét nem képesek eltávolítani Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

Hatóanyagok körforgása: a szennyvízrendszerből az asztalunkra

A gyógyszermaradványok problematikája rendkívül összetett: a kioldódott hatóanyagok nem csupán az ivóvízben lehetnek jelen, de akár ételeinkben is. Szerencsére azon túl, hogy a problémát már zászlajára tűzte a tudományos világ, elkezdődött a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése is. 

Tudósok a gyógyszermaradványok nyomában

A különböző gyógyszerek hatóanyagai a tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel a környezetbe kerülnek, így mára nem csupán a felszíni, de a felszín alatti vizekben és a talajokban is megtalálhatók. De vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Világszerte kutatócsoportok százai foglalkoznak a kérdéssel.

Több ezer tengeri emlős lelte halálát Anglia partjainál

A Cetacean Strandings Investigation Programme adatai alapján 2011 és 2017 között közel ötezer tengeri emlős teteme sodródott a brit szigetek partjaira.

Élelmiszer-csomagolások borítják be a tengerpartokat

A tíz leggyakoribb tengerparti hulladékfajta közül kilenc az emberi táplálkozással, azaz az evéssel és ivással van összefüggésben.

Gyógyszer a vízben?

Évről évre nő a forgalomba kerülő gyógyszerek mennyisége, aminek az áldásos hatások mellett vannak hátulütői is: a hatóanyagok egy része ugyanis változatlan formában ürül ki a szervezetünkből, majd az élővizeinkbe kerül. Mai tudásunk alapján úgy fest, ez nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot, ám mivel a folyamat hosszú távú hatásait nem ismerjük, ez is egy olyan probléma, amelyre a közeljövőben megoldást kell találnunk – például új technológiák meghonosításával. 

Több mint kéttonnányi golflabdát halásztak ki a Monterey-öbölből

A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.

Figyelemfelkeltő jégkrémek szennyezett vízből

Tajvanon három dizájnerhallgató összeállt, és létrehozták a Polluted Water Popsicles projektet abból a célból, hogy felhívják a figyelmet az ország gazdasági növekedése és az urbanizáció következtében egyre nagyobb mértéket öltő vízszennyezésre.

2 hónap alatt 300 zsák szemetet szedett össze a Tisza-tavi önkéntes

Az I. Tisza-tavi PET Kupa során a 32 éves Párdy Bence annyira felháborodott a tavat elözönlő szemét mennyiségén, hogy a kupa után felmondott a munkahelyén, és a Tisza-tó mellé költözött, ahol már több mint két hónapja önkéntesen szedi a szemetet. 

A szennyezett víz nagyobb problémát jelent, mint a mikroműanyagok

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének jelentése szerint sürgősen többet kell tudnunk a mikroműanyagokról, noha az eddigi nagyon korlátozott ismereteink szerint minimális egészségügyi kockázatot jelentenek. Sokkal nagyobb probléma a szennyezett ivóvíz, melynek fogyasztása évente milliós nagyságrendben követel halálos áldozatokat.

Mikroműanyagot mutattak ki a hóban és a jégben is

Műanyag-mikroszemcséket mutattak ki az Északi-sarkvidéken gyűjtött hó- és jégmintákban német és amerikai kutatók. A Bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatói Bajorországban, Brémában, Helgoland szigetén, a Svájci Alpokban és az Északi-sark térségében gyűjtött hómintákban találtak mikroműanyagot.

1
2
3
4
5