Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A szennyezett víz nagyobb problémát jelent, mint a mikroműanyagok

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének jelentése szerint sürgősen többet kell tudnunk a mikroműanyagokról, noha az eddigi nagyon korlátozott ismereteink szerint minimális egészségügyi kockázatot jelentenek. Sokkal nagyobb probléma a szennyezett ivóvíz, melynek fogyasztása évente milliós nagyságrendben követel halálos áldozatokat.

A WHO jelentése szerint a mikroműanyagok – vagyis bármilyen, 5 mm-nél kisebb műanyagdarab – nemcsak a természetes vizekben, de a palackozott ásványvizekben is jelen vannak. Jelenlegi nagyon korlátozott ismereteink szerint azonban abban a mennyiségben, melyben a környezetben előfordulnak, nem jelentenek veszélyt.

A WHO egyik munkatársa, dr. Bruce Gordon szerint az eddigi kutatások biztatóak a fogyasztók számára: azt állapították meg ugyanis, hogy a nagyobb mikroműanyag-darabok teljes egészében, a kisebbek pedig javarészt áthaladnak szervezetünkön, nem szívódnak vagy oldódnak fel benne.

Azonban a téma kutatásával csak az utóbbi pár évben kezdtek el foglalkozni, így még nem áll rendelkezésre elég adat az átfogó eredményhez, ráadásul nincs kidolgozva egységes módszertan sem (így fordulhat például elő, hogy egyes mérések szerint egy, mások szerint ezer mikrorészecske van egy liter vízben). 

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a mikroműanyagok kérdésénél jelenleg sokkal nagyobb problémát jelent, hogy kétmilliárd ember iszik fekáliával szennyezett vizet, ami évente 1 millió ember halálát okozza. 

A WHO szerint a megfelelő szennyvízszűrő rendszerek, melyek eltávolítják a vegyszermaradékokat vagy az ürüléket, a mikorműanyagok 90 százalékát is kiszűrik Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: 444

Sikerülhet a Csendes-óceán megtisztítása

Újrakezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.

Magyar fejlesztés a gyógyszermaradványok ellen

Számos kutatás bizonyította szerte a világon, hogy a gyógyszerek hatóanyagai a szennyvízzel a környezetbe, onnan pedig könnyen az emberi táplálékláncba kerülhetnek. A maradványok kiszűrése egyre égetőbb kérdés, ám szerencsére a tudomány világa már reagált a problémára. 

Ázsiai szemét öntötte el az Atlanti-óceán közepén fekvő szigetet

Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén kanadai és afrikai kutatók Ázsiából, illetve főleg Kínából származó műanyag palackok tömkelegét találták, amelyek valószínűleg az arra elhaladó kereskedőhajókról kerülhetnek a vízbe, majd a szigetre.

Gyógyszermaradványok a magyar vizekben

Hazánkra is igaz, hogy a különböző gyógyszerek hatóanyagai a szennyvizekkel együtt folyamatosan a környezetbe kerülnek, ezért már a felszíni és felszín alatti vizekben, valamint a talajokban is megtalálhatók.

Mit tehetünk a vízbe jutott gyógyszermaradványok ellen?

Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerhatóanyagok egy része változatlan formában távozik a vizelettel, majd a vegyületek – a szennyvizeken keresztül – olyan felszíni vizekbe kerülhetnek, amelyek ivóvízbázisként szolgálnak, így kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémákra és az ivóvizek tisztaságára egyaránt.

Váratlan helyről támad a mikroműanyag

A parányi plasztikrészecskék környezetbe juttatásában régóta bűnösként ismerjük a műanyag élelmiszer-csomagolásokat, a súrlódástól kopó autógumikat, de a műszálas ruhákat is. Egy újabb kutatás azonban a konyhánkban, egész pontosan a teásbögréinkben is talált egy komoly szennyezésforrást.

Szteroidok a vízben?

A szennyvíztisztító technikák folyamatos fejlődése ellenére a szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása – a napjainkban alkalmazott háromlépcsős eljárással – máig megoldásra vár. Számos kutató dolgozik azért, hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen. 

EU-s kampány keretében tisztítják meg a világ tengerparti strandjait

A #EUBeachCleanUp kampány keretében uniós alkalmazottak segítenek a helyi közösségeknek eltakarítani Európa és a világ strandjairól a tengeri hulladékot. Az idei akció augusztus 19-én indult, és októberig fog tartani. Az összes lakott kontinens több mint 80 országában zajló kampány csúcspontja szeptember 21-én, szombaton, a nemzetközi tengerparti takarítás világnapján volt.

Így keletkezett a nagy óceáni szemétsziget

Megdöbbentő videó a Texas államnál kétszer is nagyobb csendes-óceáni szemétsziget kialakulásáról.

Sugárszennyezett vizet engedhetnek a Csendes-óceánba?

2011. március 11-én kilences erősségű földrengést mértek Japánban, ami megrázta a fukusimai atomerőművet is. Azóta több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtöttek össze a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből, a tartályok azonban 2022-re megtelnek.

1
2
3
4
5
6