Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Kéreggel vonja be a part menti sziklákat az óceáni műanyag

A használt rágógumira emlékeztető műanyagfoltok nem csupán az óceánokban felhalmozódó hulladék problémájának jelei, de a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra nézve is fenyegetést jelentenek.

A portugáliai Tenger- és Környezettudományi Központ (MARE) munkatársai 2016 óta vizsgálják a vulkáni eredetű Madeira szigetének part menti szikláin megtapadó műanyagrészecskéket, és tanulmányozzák azok hatását a helyi ökoszisztémára.

„Ahogy a nagy méretű műanyagdarabok a sziklás partokhoz csapódnak, a kőzeteken kialakulnak ezek a műanyag kérgek, hasonlóan az algák vagy zuzmók megtelepedéséhez”
– mondta Ignacio Gestoso ökológus.

A Science of the Total Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerint a vizsgált sziklák felszínének már csaknem 10 százalékát polietilén kéreg borítja. 

Kiderült az is, hogy az algaevő közönséges particsiga épp olyan otthonosan érzi magát a műanyag kérgen, mint magukon a sziklákon, ami azt sugallja, hogy valószínűleg nem csupán az algát, hanem a műanyagot is elfogyasztja Fotó: Ignacio Gestoso
Forrás: MTI

Hosszú szenvedésre, fájdalmas halálra ítéli a bálnákat a műanyag

A tudósok az elmúlt húsz év partra sodródott cetjeit tanulmányozták. A legszomorúbb annak az 5,3 méteres fiatal ámbráscetnek az esete volt, amelyet a görögországi Míkonosz szigetén találtak meg: 135 darab műanyagot nyelt le, összesen 3,2 kilogramm volt a súlyuk.

40 tonna műanyaggal kevesebb szennyezi az óceánt

Több mint 40 tonna műanyaghulladékot gyűjtöttek össze a Csendes-óceánból Hawaii és Kalifornia között környezetvédők – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió.

Emberek milliárdjai élnek tiszta ivóvíz és mellékhelyiség nélkül

Világszerte több mint kétmilliárd ember nem jut hozzá tiszta ivóvízhez, és mintegy négymilliárd ember nem rendelkezik megfelelő mellékhelyiséggel – jelentette be a szomorú tényt Genfben az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Világrekord dőlt víz alatti szemétszedésben

Június 15-én 633 búvár ragadott búvárruhát és oxigénpalackot, hogy a floridai Deerfield Beach partjainál alámerüljenek szemetet szedni. 

Műanyagok a Földközi-tengerben

A Földközi-tenger mindössze vizeink 1%-át teszi ki, de a mikroműanyagok 7%-át tartalmazza. A tengert évente több mint félmillió tonna műanyag árasztja el, ami percenként 33 800 eldobott félliteres PET-palacknak felel meg – derül ki a WWF június 8-án, az óceánok világnapja alkalmából publikált jelentéséből.

Elárasztotta a hulladék Kiskörét

A klímaváltozás és a globális felmelegedés mellett a folyamatosan termelődő beláthatatlan mennyiségű szemét is veszélyezteti környezetünket, melynek nagy részét az egyszer használatos műanyagok teszik ki.

Óriási halálzóna a Mexikói-öbölben

Nem új keletű jelenség a halálzónák kialakulása a térségben, 2019-ben azonban a vártnál sokkal nagyobb területet követel magának ez az oxigénhiányos, az élet bármely formájára alkalmatlan régió – valószínűleg emberi tevékenység miatt. 

Mérgező lángokkal gyulladhatnak ki a szennyezett vizek

A tavakba engedett hulladékokkal kapcsolatos nem várt probléma került reflektorfénybe tavaly januárban, amikor egy erősen szennyezett indiai tó lángra kapott a benne lévő rengeteg szeméttől – a helyiek szerint ráadásul nem is első alkalommal.

Palackozott talajvízzel provokált egy kínai művész

A vizek nagymértékű szennyezettsége egyre fenyegetőbb probléma, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés a világ számos pontján megoldatlan, ami tragikus következményekkel járhat. Brother Nut kínai művész különleges akcióval hívta fel a figyelmet 2018-ban a vízszennyezés okozta károkra.

Egyre több a halálzóna a világ óceánjaiban

Akadnak olyan területek az óceánokban, amelyek oxigénmentesek, és teljességgel alkalmatlanok az élet bármely formájának kialakulására és fennmaradására – ezeket nevezik halálzónáknak. Egy friss kutatás rávilágított: sokkal több van ezekből, mint gondolnánk. 

1
2
3