Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Egyre több a halálzóna a világ óceánjaiban

Akadnak olyan területek az óceánokban, amelyek oxigénmentesek, és teljességgel alkalmatlanok az élet bármely formájának kialakulására és fennmaradására – ezeket nevezik halálzónáknak. Egy friss kutatás rávilágított: sokkal több van ezekből, mint gondolnánk. 

A Science folyóiratban közölt tanulmány szerint a klímaváltozás miatt 1950 óta megnégyszereződött a halálzónák területe a világ óceánjaiban, a partközeli, oxigénben szegény zónák mérete pedig megtízszereződött. 

Mindez azért különösen aggasztó, mert a halálzónák növekedése tengeri fajok tömeges kipusztulásával fenyeget, aminek ráadásul önmagán túlmutató tragédiája is lehet: az egész táplálékláncra nézve is katasztrofális hatásokkal bírhat. 

„Bolygónk történetének nagy kihalási hullámai a klímaváltozáshoz, illetve az óceánok oxigénhiányos állapotához voltak köthetők”

– nyilatkozta a Guardiannak Denise Breitburg, a tanulmány vezető szerzője, aki a Smithsonian Környezetkutató Központ kutatója. A megoldást, vagyis a szóban forgó óceáni területek megtisztítását, a nemzetközi összefogásban látja a tudós, de hangsúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan a lokális kezdeményezések is nagyon fontosak. 

„A világ kormányai jelenleg nem tekintenek első számú problémaként a halálzónák létezésére” – vélekedik a tanulmány egyik bírálója, Robert Diaz professzor. Véleménye szerint ahhoz, hogy a globális döntéshozók komolyan foglalkozzanak a problémával, a halászat teljes összeomlására volna szükség.

A világ óceánjai globálisan félmilliárd embert látnak el élelemmel Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: The Guardian

Mikroműanyagot mutattak ki a hóban és a jégben is

Műanyag-mikroszemcséket mutattak ki az Északi-sarkvidéken gyűjtött hó- és jégmintákban német és amerikai kutatók. A Bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatói Bajorországban, Brémában, Helgoland szigetén, a Svájci Alpokban és az Északi-sark térségében gyűjtött hómintákban találtak mikroműanyagot.

Az esőben is ott a műanyag

A világ számos pontján találtak már mikroműanyagot: az Antarktisztól az óceán legmélyebb régióiig. Kimutatták már a jelenlétüket úgy az emberi, mint állati szervezetben is. De most talán még ezeknél is meglepőbb helyen bukkantak elő.

Az Adria is egyre szennyezettebb

Szennyvíz és a hajókról a vízbe öntött emberi ürülék is szennyezi az Adriai-tengert az Index.hr horvát hírportál cikke szerint. A Dubrovniktól alig 7 kilométerre fekvő Koločepnél a környezetvédelmi felügyelet a fürdőzést is betiltotta.

Újabb csodás sziget vált a műanyag áldozatává

Az UNESCO világörökség részét képező, Új-Zélandhoz tartozó Henderson-szigeten hat tonna műanyaghulladékot gyűjtöttek össze két hét alatt.

Egy jobb sorsra érdemes tenger újabb szomorú rekordja

A francia Ifremer tengerkutató intézet kutatói egy több mint húszéves kutatás eredményei alapján úgy vélik, a Földközi-tenger a legszennyezettebb tenger Európában.

Megfeketedett halakat fognak ki a Földközi-tengerből

A térségben egyre súlyosabb és ijesztőbb méreteket ölt a a víz szennyezettsége. Tunéziában kifejezetten nagy a baj. 

Vajon egyszer újra szinkronba kerülünk a környezetünkkel?

A mesterséges tárgyakkal elárasztott természetben finoman hangolt kapcsolatok, jól működő rendszerek egyensúlya törik meg. Élesen jelenik meg ez az új aszinkronitás, diszharmóna két fiatal szinkronúszó előadásában, amellyel a műanyagszennyezés veszélyeire figyelmeztetnek.

A szennyvíz gyilkolja a korallokat

A szennyvíznek még a tengervizek felmelegedésénél is nagyobb szerepe van a korallok pusztulásában – derül ki egy új amerikai kutatásból.

Rengeteg olaj ömlik a vízbe a Mexikói-öbölben

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal vizsgálatai szerint akár napi 17 000 liternyi olaj is a vízbe áramolhat a Mexikói-öbölben egy olajfúró platform 15 éve keletkezett léke miatt. 

Pusztító plasztik – Sokkoló videó az óceáni műanyagszemétről

Minden darab műanyag, amit valaha gyártottak, ebben a pillanatban is jelen van a bolygón, a mennyiséget pedig évente több mint 300 millió tonna frissen gyártott plasztikkal tetézi az emberiség. 

1
2
3
4
5
6