Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Mi van a Genfi-tó alján?

12 hónap alatt mintegy 50 tonna műanyag gyűlik össze a Genfi-tóban – ez derült ki abból a tanulmányból, melyet a Genfi-tó Megőrzéséért Egyesület (ASL) megbízásából készítettek. A különböző mélységekben vett mintákból kiderült, hogy a szemét jelentős része a tó üledékében rakódik le.

A tóban talált műanyagmaradványok több mint feléért a motorizált közlekedés, illetve a gumiabroncsok kopása a felelős. Ez a finom por a talajvízzel és kis csermelyekkel jut be a tóba. A második legnagyobb forrást a csomagolóanyagok jelentik, melyeket meggondolatlanul eldobnak az emberek. Ezek mennyiségét évi 10 tonnára becsülik.

Az ASL megbízásából készült vizsgálat során mindemellett építkezésekről, ruhákból, kozmetikai szerekből és festékekből származó műanyagmaradványokat is találtak. A Genfi-tó védelmére létrejött francia–svájci egyesület kiemelte: a halak és madarak elpusztulhatnak, ha lenyelik a műanyagrészecskéket.

A Genfi-tó Közép-Európa második legnagyobb édesvizű tava, 60%-a Svájchoz, 40%-a Franciaországhoz tartozik Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

A tengeri állatok hatoda pusztulhat ki az évszázad végére a klímaváltozás miatt

A felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományuk egyhatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik – vélik a tengerbiológusok.

Mérgező lángokkal gyulladhatnak ki a szennyezett vizek

A tavakba engedett hulladékokkal kapcsolatos nem várt probléma került reflektorfénybe tavaly januárban, amikor egy erősen szennyezett indiai tó lángra kapott a benne lévő rengeteg szeméttől – a helyiek szerint ráadásul nem is első alkalommal.

Palackozott talajvízzel provokált egy kínai művész

A vizek nagymértékű szennyezettsége egyre fenyegetőbb probléma, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés a világ számos pontján megoldatlan, ami tragikus következményekkel járhat. Brother Nut kínai művész különleges akcióval hívta fel a figyelmet 2018-ban a vízszennyezés okozta károkra.

Egyre több a halálzóna a világ óceánjaiban

Akadnak olyan területek az óceánokban, amelyek oxigénmentesek, és teljességgel alkalmatlanok az élet bármely formájának kialakulására és fennmaradására – ezeket nevezik halálzónáknak. Egy friss kutatás rávilágított: sokkal több van ezekből, mint gondolnánk. 

Szemétszigetet épített az áradó Duna

Igen látványos hordalékszigetet hordott össze a megáradt Duna Romániában, Galati megyeszékhelynél. A helyi rádió felvételein jól látszik, hogy a hordalék jelentős részét nem természetes anyag, hanem emberi szemét alkotja, előkelő helyen a műanyagokkal.

Ha nincs kék, nincs zöld sem – Ezért kell megvédenünk az óceánokat

Milyen hatással vannak a Föld kémiai egyensúlyára a hihetetlen ütemű óceánszennyezés? Mi történik, ha a globális felmelegedés hatására megváltozik az óceánok és tengerek kémiai összetétele? Mit tehetünk, hogy ne mérgezzük tovább bolygónk keringési rendszerét?

A tengeri műanyagszeméttel tőrbe csaljuk a madarakat

Évente legalább 8 millió tonna plasztik árasztja el bolygónk természetes vizeit, a tengerekben felhalmozódott műanyag pedig hatalmas veszélyt jelent a madárvilágra – figyelmeztet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának májusi közleménye.

Kéttonnányi szeméttel kevesebb az Égei-tengerben

Görög és holland búvárok két tonna hulladék halászhálót hoztak fel a tengerfenékről Görögország északi részén, ahol fenyegetést jelentettek a tengeri élővilágra, köztük a Földközi-tengeri csikóhalak ritka, veszélyeztetett fajaira.

Antibiotikummal szennyezettek a világ legnagyobb folyói

A Temzétől a Tigrisig folyók százai mutatnak kritikus szintű antibiotikumszennyezést – derül ki egy friss, a témában az eddigi legátfogóbb nemzetközi tanulmányból. Mindez azért különösen veszélyes, mert a folyamat kedvez az antibiotikumrezisztens baktériumok további erősödésének.

Betegségek kórokozóit utaztatják földrészek között a mikroműanyagok?

Igen meglepő felfedezést publikáltak 2019 elején a skóciai Stirling Egyetem munkatársai. Kutatásukból kiderül, hogy az óceán vizében fellelhető mikroműanyagok az ökoszisztéma szennyezésén túl egyéb veszélyt is hordoznak magukban: olyan kórokozók is megtapadnak rajtuk, mint például a kolerát kiváltó baktériumok. 

1
2