Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Ha nincs kék, nincs zöld sem – Ezért kell megvédenünk az óceánokat

Milyen hatással vannak a Föld kémiai egyensúlyára a hihetetlen ütemű óceánszennyezés? Mi történik, ha a globális felmelegedés hatására megváltozik az óceánok és tengerek kémiai összetétele? Mit tehetünk, hogy ne mérgezzük tovább bolygónk keringési rendszerét?

„50 évvel ezelőtt, mikor elkezdtem kutatni az óceánt, senki, sem Jaques Perrin, sem Jacques Cousteau vagy Rachel Carson nem tudta elképzelni, hogy bármi kárt okozhatunk az óceánoknak azzal, amit belejuttatunk, vagy azzal, amit kiveszünk belőle. Akkoriban az Éden tengereinek tűntek, mára viszont tudjuk, hogy az elveszett paradicsommal kell szembenéznünk” – így kezdi beszédét Sylvia Earle, a legendás óceánkutató.

Elgondolkodtató TED-előadás az óceánok egészsége és az emberi létfenntartó rendszer sértetlensége közötti összefüggésekről.

Sylvia Earle: How to protect the oceans Videó: TED/Youtube

A tengeri állatok hatoda pusztulhat ki az évszázad végére a klímaváltozás miatt

A felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományuk egyhatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik – vélik a tengerbiológusok.

Mérgező lángokkal gyulladhatnak ki a szennyezett vizek

A tavakba engedett hulladékokkal kapcsolatos nem várt probléma került reflektorfénybe tavaly januárban, amikor egy erősen szennyezett indiai tó lángra kapott a benne lévő rengeteg szeméttől – a helyiek szerint ráadásul nem is első alkalommal.

Palackozott talajvízzel provokált egy kínai művész

A vizek nagymértékű szennyezettsége egyre fenyegetőbb probléma, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés a világ számos pontján megoldatlan, ami tragikus következményekkel járhat. Brother Nut kínai művész különleges akcióval hívta fel a figyelmet 2018-ban a vízszennyezés okozta károkra.

Egyre több a halálzóna a világ óceánjaiban

Akadnak olyan területek az óceánokban, amelyek oxigénmentesek, és teljességgel alkalmatlanok az élet bármely formájának kialakulására és fennmaradására – ezeket nevezik halálzónáknak. Egy friss kutatás rávilágított: sokkal több van ezekből, mint gondolnánk. 

Mi van a Genfi-tó alján?

12 hónap alatt mintegy 50 tonna műanyag gyűlik össze a Genfi-tóban – ez derült ki abból a tanulmányból, melyet a Genfi-tó Megőrzéséért Egyesület (ASL) megbízásából készítettek. A különböző mélységekben vett mintákból kiderült, hogy a szemét jelentős része a tó üledékében rakódik le.

Szemétszigetet épített az áradó Duna

Igen látványos hordalékszigetet hordott össze a megáradt Duna Romániában, Galati megyeszékhelynél. A helyi rádió felvételein jól látszik, hogy a hordalék jelentős részét nem természetes anyag, hanem emberi szemét alkotja, előkelő helyen a műanyagokkal.

A tengeri műanyagszeméttel tőrbe csaljuk a madarakat

Évente legalább 8 millió tonna plasztik árasztja el bolygónk természetes vizeit, a tengerekben felhalmozódott műanyag pedig hatalmas veszélyt jelent a madárvilágra – figyelmeztet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának májusi közleménye.

Kéttonnányi szeméttel kevesebb az Égei-tengerben

Görög és holland búvárok két tonna hulladék halászhálót hoztak fel a tengerfenékről Görögország északi részén, ahol fenyegetést jelentettek a tengeri élővilágra, köztük a Földközi-tengeri csikóhalak ritka, veszélyeztetett fajaira.

Antibiotikummal szennyezettek a világ legnagyobb folyói

A Temzétől a Tigrisig folyók százai mutatnak kritikus szintű antibiotikumszennyezést – derül ki egy friss, a témában az eddigi legátfogóbb nemzetközi tanulmányból. Mindez azért különösen veszélyes, mert a folyamat kedvez az antibiotikumrezisztens baktériumok további erősödésének.

Betegségek kórokozóit utaztatják földrészek között a mikroműanyagok?

Igen meglepő felfedezést publikáltak 2019 elején a skóciai Stirling Egyetem munkatársai. Kutatásukból kiderül, hogy az óceán vizében fellelhető mikroműanyagok az ökoszisztéma szennyezésén túl egyéb veszélyt is hordoznak magukban: olyan kórokozók is megtapadnak rajtuk, mint például a kolerát kiváltó baktériumok. 

1
2