A sok víz drámája
2019. október 22.
Újabb rekordokat döntött meg a gleccserek olvadása idén Svájcban, ezen a nyáron jégtömegük két százalékát, az elmúlt öt évben pedig együttvéve a 10 százalékát veszítették el, ami példátlan a feljegyzések több mint 100 évvel ezelőtti kezdete óta.
Az év még kemény hideggel és bőséges havazással indult januárban, főleg az ország keleti részén rekordmennyiségű hó hullott, és még a viszonylag hűvös április és május hónapokban is a szokásosnál 20-40 százalékkal vastagabb hó borította a jégfolyamokat. Helyenként még június elején is hatméteres hótakarót mértek.
Azonban a két nagy nyári – június és július végi – egyhetes hőhullám idején 15 nap alatt annyi hó és jég olvadt meg a svájci gleccsereken, hogy abból fedezni lehetett volna Svájc egész évi ivóvízszükségletét
– jelentette be a Svájci Természettudományi Akadémia.
Az előrejelzések szerint 2050-ig csaknem az összes kis svájci gleccser eltűnhet. A Zürichi Műegyetem glaciológusainak szimulációi szerint nem sok maradhat a híres Aletsch-gleccserből, az Alpok leghosszabb, 23 kilométeres jégfolyamából sem, bár a látványos képződmény egyharmada megmenthető, ha sikerül tartani a nemzetközi klímavédelmi célkitűzéseket.
„A jég világában láthatjuk, tapinthatjuk, hallhatjuk – közvetlenül a bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás folyamatát" – James Balog nemzetközileg elismert természetfotós szerint elképesztően fontos, hogy odafigyeljünk azokra a folyamatokra, amelyek a sarkvidékeken zajlanak.
A tengerszint emelkedése a klímaváltozás és a globális felmelegedés következtében egyre jobban fenyegeti a hollandokat, akik innovatív berendezéssel, viharsorompóval kezdtek el védekezni. A világ legnagyobb viharsorompója déli területeiken, Maeslantkeringnél épült.
Ötvennél is több halálos áldozatot követelt a Japánban tomboló tájfun, a sérültek száma pedig meghaladja a kétszázat.
A klímaváltozás következtében a közeljövőben az emberiségnek várhatóan egyre sűrűbben kell majd megküzdenie pusztító viharokkal.
A klímaváltozás következtében emelkedő tengerszint és olvadó permafroszt miatt a világ számos részén kezdenek válságos állapotok kialakulni, amelyeknek következtében több tízezer ember kénytelen elhagyni lakóhelyét, valamint fontos mezőgazdasági területek esnek áldozatul.
A klímaváltozás az Antarktiszon is súlyos gondokat okoz: a közelmúltban egy 315 milliárd tonnás jégdarab szakadt le a területről, nemrég pedig 5 millió négyzet-kilométernyi területről készült műholdfelvételt vizsgáltak meg tudósok, és több tízezer olvadéktavat találtak, ami súlyos gondokat jelez.
Hatalmas hóviharok érkeztek az Amerikai Egyesült Államok több északnyugati és nyugati tagállamába szeptember 29-én.
A viharokkal és villámlással kísért monszuneső szeptember 27-én csapott le Uttar Prades és Bihár államokra Indában. A heves szél fákat és villanyoszlopokat döntött ki, háztetőket szaggatott le, és száznál is több halálos áldozatot követelt.
A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány (Fondazione Montagna Sicura) szeptember 24-én lavinaveszélyre figyelmeztetett a Planpincieux-gleccseren, amely a Grandes Jorasses-csúcs keleti lejtőjén helyezkedik el.
Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki szeptember 19-én Texas legnagyobb és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városából az Imelda nevű trópusi vihar miatt.
