A klímaváltozás következtében a közeljövőben az emberiségnek várhatóan egyre sűrűbben kell majd megküzdenie pusztító viharokkal.
Tájfun tombol Japánban. A Dorian hurrikán letarolta a Bahamákat. Félelmetes ciklon pusztít az Arab-félszigeten. Időről időre ilyen és hasonló címekkel számolnak be az újságok cikkei a viharokról... De mi a különbség egy hurrikán, egy tájfun és egy trópusi ciklon között? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A kialakulásuk helyét leszámítva ezek ugyanolyan viharok.
Hurrikánnak az Atlanti óceán északi felén, a karibi térségben, a Mexikói-öbölben, valamint a Csendes-óceán északkeleti területein keletkező viharokat hívjuk. Ezekért a Miamiban székelő National Hurricane Center a felelős.
A Csendes-óceán északnyugati részein kipattanó rendszerek neve a tájfun, ezeket a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) monitorozza. A Csendes-óceánon a dátumválasztó vonal, vagyis nagyjából a 180 fok keleti hosszúság a határ.
Ciklonnak a déli tengerek trópusi viharait nevezzük, a Dél-Csendes-óceánért az ausztrálok, az Indiai-óceánért az indiaiak felelnek.
Nemcsak névbeli különbségek vannak, hanem a Föld egyes részein a „szezon” ideje is más-más. Az atlanti hurrikánszezon hivatalosan június 1-jétől tart november 30-ig, a csendes-óceáni szezon viszont már májusban elkezdődik. Tájfunok tulajdonképpen bármikor kialakulhatnak az év során, de májustól októberig nagyobb eséllyel. Ugyancsak nincs egyértelműen behatárolható időszak az Indiai-óceán északi felén. A déli óceánokon pedig november elejétől-közepétől április végéig, május elejéig alakulhatnak ki nagyobb eséllyel ciklonok.
„A jég világában láthatjuk, tapinthatjuk, hallhatjuk – közvetlenül a bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás folyamatát" – James Balog nemzetközileg elismert természetfotós szerint elképesztően fontos, hogy odafigyeljünk azokra a folyamatokra, amelyek a sarkvidékeken zajlanak.
A tengerszint emelkedése a klímaváltozás és a globális felmelegedés következtében egyre jobban fenyegeti a hollandokat, akik innovatív berendezéssel, viharsorompóval kezdtek el védekezni. A világ legnagyobb viharsorompója déli területeiken, Maeslantkeringnél épült.
Újabb rekordokat döntött meg a gleccserek olvadása idén Svájcban, ezen a nyáron jégtömegük két százalékát, az elmúlt öt évben pedig együttvéve a 10 százalékát veszítették el, ami példátlan a feljegyzések több mint 100 évvel ezelőtti kezdete óta.
Ötvennél is több halálos áldozatot követelt a Japánban tomboló tájfun, a sérültek száma pedig meghaladja a kétszázat.
A klímaváltozás következtében emelkedő tengerszint és olvadó permafroszt miatt a világ számos részén kezdenek válságos állapotok kialakulni, amelyeknek következtében több tízezer ember kénytelen elhagyni lakóhelyét, valamint fontos mezőgazdasági területek esnek áldozatul.
A klímaváltozás az Antarktiszon is súlyos gondokat okoz: a közelmúltban egy 315 milliárd tonnás jégdarab szakadt le a területről, nemrég pedig 5 millió négyzet-kilométernyi területről készült műholdfelvételt vizsgáltak meg tudósok, és több tízezer olvadéktavat találtak, ami súlyos gondokat jelez.
Hatalmas hóviharok érkeztek az Amerikai Egyesült Államok több északnyugati és nyugati tagállamába szeptember 29-én.
A viharokkal és villámlással kísért monszuneső szeptember 27-én csapott le Uttar Prades és Bihár államokra Indában. A heves szél fákat és villanyoszlopokat döntött ki, háztetőket szaggatott le, és száznál is több halálos áldozatot követelt.
A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány (Fondazione Montagna Sicura) szeptember 24-én lavinaveszélyre figyelmeztetett a Planpincieux-gleccseren, amely a Grandes Jorasses-csúcs keleti lejtőjén helyezkedik el.
Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki szeptember 19-én Texas legnagyobb és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városából az Imelda nevű trópusi vihar miatt.