A klímaváltozás következtében emelkedő tengerszint és olvadó permafroszt miatt a világ számos részén kezdenek válságos állapotok kialakulni, amelyeknek következtében több tízezer ember kénytelen elhagyni lakóhelyét, valamint fontos mezőgazdasági területek esnek áldozatul.
A Mekong folyó torkolata Vietnám egyik legsűrűbben lakott területe – közelében csaknem 20 millió ember él, és a világ rizstermelésének ötöde innen származik. A térség világszinten is meghatározó mezőgazdasági központ, azonban a termőterület csökkenése, az emelkedő tengerszint és az elmocsarasodás miatt egyre többen kényszerülnek elhagyni a vidéket.
A deltatorkolatok folyami hulladék lerakódásával alakulnak ki: földjük jellemzően jól termő, viszont folyamatos hordalék-utánpótlásra van szükségük, különben a part menti talaj erodálódik. A folyó felső szakaszán épített kínai vízerőművek miatt azonban kevesebb hordalék és víz érkezik Vietnámba, ez pedig csökkenti a termőterület mennyiségét.
A másik gondot a tengerszint növekedése okozza:
– mondta a BBC egyik cikkében egy vietnámi kormányzati hivatal vezetője. Mivel a Mekong deltája alacsonyan fekszik, a folyóvízbe egyre több sós tengervíz kerül, ezért a folyó alsó szakaszán ellehetetlenül a rizstermesztés.
A környezeti problémák miatt 10 év alatt 1 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket.
– mondta a BBC videóriportjában egy házaspár, amelynek júliusban omlott össze a folyóparti háza.
Egy holland kutatás szerint a növekvő tengerszint következtében a terület elmocsarasodása jóval gyorsabban fog bekövetkezni a vártnál, és emiatt az elkövetkező ötven évben 12 millió ember kényszerülhet elhagyni lakóhelyét.
„A jég világában láthatjuk, tapinthatjuk, hallhatjuk – közvetlenül a bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás folyamatát" – James Balog nemzetközileg elismert természetfotós szerint elképesztően fontos, hogy odafigyeljünk azokra a folyamatokra, amelyek a sarkvidékeken zajlanak.
A tengerszint emelkedése a klímaváltozás és a globális felmelegedés következtében egyre jobban fenyegeti a hollandokat, akik innovatív berendezéssel, viharsorompóval kezdtek el védekezni. A világ legnagyobb viharsorompója déli területeiken, Maeslantkeringnél épült.
Újabb rekordokat döntött meg a gleccserek olvadása idén Svájcban, ezen a nyáron jégtömegük két százalékát, az elmúlt öt évben pedig együttvéve a 10 százalékát veszítették el, ami példátlan a feljegyzések több mint 100 évvel ezelőtti kezdete óta.
Ötvennél is több halálos áldozatot követelt a Japánban tomboló tájfun, a sérültek száma pedig meghaladja a kétszázat.
A klímaváltozás következtében a közeljövőben az emberiségnek várhatóan egyre sűrűbben kell majd megküzdenie pusztító viharokkal.
A klímaváltozás az Antarktiszon is súlyos gondokat okoz: a közelmúltban egy 315 milliárd tonnás jégdarab szakadt le a területről, nemrég pedig 5 millió négyzet-kilométernyi területről készült műholdfelvételt vizsgáltak meg tudósok, és több tízezer olvadéktavat találtak, ami súlyos gondokat jelez.
Hatalmas hóviharok érkeztek az Amerikai Egyesült Államok több északnyugati és nyugati tagállamába szeptember 29-én.
A viharokkal és villámlással kísért monszuneső szeptember 27-én csapott le Uttar Prades és Bihár államokra Indában. A heves szél fákat és villanyoszlopokat döntött ki, háztetőket szaggatott le, és száznál is több halálos áldozatot követelt.
A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány (Fondazione Montagna Sicura) szeptember 24-én lavinaveszélyre figyelmeztetett a Planpincieux-gleccseren, amely a Grandes Jorasses-csúcs keleti lejtőjén helyezkedik el.
Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki szeptember 19-én Texas legnagyobb és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városából az Imelda nevű trópusi vihar miatt.