Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Az egyik legszárazabb és legmelegebb nyarán van túl Németország

Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.

Az augusztus utolsó két napjára vonatkozó előrejelzéseket is figyelembe vevő elemzés alapján az évszak átlaghőmérséklete 19,2 Celsius-fok volt, ami 2,9 fokkal meghaladja a sokévi átlagot.

A tavalyi nyár még melegebb volt, akkor 19,3 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet regisztráltak, az utóbbi 138 év legmelegebb nyara pedig 2003-ban volt, 19,7 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel.

Az idei nyár új melegrekordot hozott, egy szélsőségesen erős hőséghullámmal, amelyben július 24-től július 26-ig három egymást követő napon 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, és 42,6 fokon új történelmi csúcsot mértek, ami több mint 2 Celsius-fokkal meghaladja az előző, 2015 augusztusában 40,3 Celsius-fokon beállított rekordot.

Strandolók egy tóparton, Haltern am Seeben 2019. július 24-én Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Az idei nyár nemcsak kiugróan meleg, hanem száraz is volt Németországban, négyzetméterenként átlagosan 175 milliméter csapadék hullott, ami 27 százalékkal elmarad a megszokott 239 millimétertől: több térséget rendkívüli aszály sújtott, Észak-Rajna-Vesztfáliától Brandenburg déli részéig egy széles sávban a sokévi átlag felét, helyenként a harmadát sem érte el a csapadékmennyiség.

A talajnedvesség rendszeres mérésének 1961-es kezdete óta több tartományban az idén száradt ki leginkább a talaj.

Országos átlagban 755 napsütötte órát számláltak, ami 25 százalékkal több a megszokottnál, és a negyedik helynek felel meg a legnaposabb nyarak 1951 óta vezetett rangsorában.

Az Elba folyó kiszáradt partja Drezda belvárosában 2019. július 10-én Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Forrás: MTI

Szomorú képek Chile eltűnt taváról

Az ország egyik legnépszerűbb fürdőhelye, a Laguna de Aculeo 2011-ben még 12 négyzetkilométeren terült el, a mélysége pedig 6 méter volt – mára azonban teljesen kiszáradt a tómeder.

Afrikában egymilliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe a szárazság miatt

A globális felmelegedés okozta vízhiány problémája sokkal összetettebb, mint gondoltuk. Afrika bizonyos részein nemcsak a szomjúsággal kell szembenézniük az ott élőknek, hanem azzal is, hogy az aszály sújtotta területek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente, mint 200 millió gépkocsi.

Globális éhínséget okozhat a klímaváltozás az ENSZ szerint

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) friss jelentése szerint – amelynek fókuszában a klímaváltozás és az elsivatagosodás, valamint az élelmiszer-biztonság kapcsolata áll – a jelenlegi földhasználati szokások mellett a bolygó élelmiszer-termelő képessége drasztikusan csökkenni fog.

Uniós segély az aszály sújtotta Afrikának

Az EU 50 millió eurót juttat a Kelet- és Közép-Afrika több országát sújtó aszálykárok enyhítésére. Az alultápláltság becslések szerint több mint 4 millió gyermeket és körülbelül 3 millió terhes nőt, illetve szoptató anyát érint a régióban.

A Föld közel húsz országában kritikus a vízhiány

A World Resources Institute jelentése szerint immár 17 országban kritikus a vízellátás helyzete, Indiától Izraelen át Botswanáig. Az érintett országok – amelyek együttesen a Föld lakosságának egynegyede számára biztosítanak otthont – jelentős része a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában található.

Áram sincs Zimbabwéban a szárazság miatt

Nem csupán az ivóvíz tekintetében okoz súlyos problémát a szárazság a főképp vízenergiát használó dél-afrikai országban: a fővárosban akár napi 16 órás áramszünettel is számolniuk kell az ott élőknek. 

Veszélyben a Nílus

A klímaváltozás következtében a Nílus vízhozamában is egyre több az anomália, amelyek igen súlyos következményekkel járhatnak Egyiptomra nézve. 

India válhat a globális felmelegedés egyik legnagyobb áldozatává

Sosem látott szárazság, száznál is több emberéletet követelő hőhullámok: 2019 nyara az egész világ számára egyértelművé tette, hogy Indiában nagy a baj. Vajon milyen jövőt állít az ország elé a klímaváltozás?

A kiszáradás veszélye Európa folyóit is fenyegeti?

A klímaváltozás Európában is egyre határozottabban érezteti hatását: villámárvizek, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek sújtják a kontinens országait.

Vízhiány: India után Spanyolország és Marokkó következik?

A vízhiány a globális felmelegedés egyik legdrámaibb, egyre többeket érintő következménye. 2018-ban az egész világ a fokvárosi krízisre figyelt. Idén ez idáig Indiában a legsúlyosabb a helyzet: milliók küzdenek azért nap mint nap, hogy vízhez juthassanak. 

1
2
3
4