Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.
Az augusztus utolsó két napjára vonatkozó előrejelzéseket is figyelembe vevő elemzés alapján az évszak átlaghőmérséklete 19,2 Celsius-fok volt, ami 2,9 fokkal meghaladja a sokévi átlagot.
Az idei nyár új melegrekordot hozott, egy szélsőségesen erős hőséghullámmal, amelyben július 24-től július 26-ig három egymást követő napon 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, és 42,6 fokon új történelmi csúcsot mértek, ami több mint 2 Celsius-fokkal meghaladja az előző, 2015 augusztusában 40,3 Celsius-fokon beállított rekordot.
Az idei nyár nemcsak kiugróan meleg, hanem száraz is volt Németországban, négyzetméterenként átlagosan 175 milliméter csapadék hullott, ami 27 százalékkal elmarad a megszokott 239 millimétertől: több térséget rendkívüli aszály sújtott, Észak-Rajna-Vesztfáliától Brandenburg déli részéig egy széles sávban a sokévi átlag felét, helyenként a harmadát sem érte el a csapadékmennyiség.
Országos átlagban 755 napsütötte órát számláltak, ami 25 százalékkal több a megszokottnál, és a negyedik helynek felel meg a legnaposabb nyarak 1951 óta vezetett rangsorában.
Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat.
A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.
Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.
Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk.
A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.
Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.
Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.
A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni.
A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.