Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Afrikában egymilliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe a szárazság miatt

A globális felmelegedés okozta vízhiány problémája sokkal összetettebb, mint gondoltuk. Afrika bizonyos részein nemcsak a szomjúsággal kell szembenézniük az ott élőknek, hanem azzal is, hogy az aszály sújtotta területek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente, mint 200 millió gépkocsi.

Az Edinburghi Egyetem Geotudományok Iskolájának vezetésével egy évtizeden át folytatott kutatás műholdas adatainak elemzéséből kiderült, hogy évente 1-1,5 milliárd tonna szén kerül a levegőbe Afrika trópusi területének északi térségében.

A megfigyelés rámutatott arra, hogy a hosszan tartó és többször ismétlődő szárazság és a földhasználat megváltozása miatt rossz minőségűvé vált föld kibocsátja az általa tárolt szén-dioxidot Etiópia nyugati részén és Afrika trópusi részének nyugati vidékén.

„A szén-dioxid-kibocsátást nem fedezték volna fel csupán földi megfigyeléssel” – írták a kutatók, akik az amerikai űrkutatási hivatal két műholdja, a GOSAT és az OCO-2 által gyűjtött adatokat elemezték.

A szakemberek a műholdak adatait összevetették három olyan légköri modellel, amelyek a vegetációban végbement változásokat mutatták meg, továbbá más mérésekkel a talajvízről, a térségi tüzekről és a fotoszintézis szintjéről.

A tanulmány több száz mérnök és tudós egy évtizedes munkája, amelyet számos ország űrügynöksége segített.

Az aszály sújtotta területek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente Afrikában, mint 200 millió gépkocsi Fotó: Shutterstock
Forrás: MTI

Világvárosok, amelyek hamarosan Fokváros sorsára juthatnak

Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat. 

A VízŐr Marokkóban: egy bevált megoldás az aszálykárok ellensúlyozására

A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.

Az utolsó cseppek: hét vízfelület, amelyet kiszáradás fenyeget

Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.

Mi lesz veled, Afrika?

Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk. 

Vízhiányból politikai konfliktus

A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.

Több ausztrál város is kifogyhat az ivóvízből

Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.

Vízhiány fenyegeti a Panama-csatornát

Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.

Extrém alacsony vízállás a Maroson

A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni. 

Milliók maradtak víz nélkül Zimbabwéban

A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera. 

2050-re eltűnhet az európai termés 16 százaléka a klímaváltozás miatt

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.

1
2
3
4