A kevés víz drámája
2019. augusztus 13.
A World Resources Institute jelentése szerint immár 17 országban kritikus a vízellátás helyzete, Indiától Izraelen át Botswanáig. Az érintett országok – amelyek együttesen a Föld lakosságának egynegyede számára biztosítanak otthont – jelentős része a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában található.
Az elmúlt időszakban több világvárosnak is szembe kellett néznie a vízhiánnyal, gondoljunk csak São Paulóra, India hatodik legnagyobb városára, Csennaira vagy éppen Fokvárosra.
Van, ahol az extrém szárazság, van, ahol a nem megfelelő vízgazdálkodás, vagy akár a két tényező együttesen vezet a katasztrófához, amely nemcsak az ott élők mindennapjait lehetetleníti el, de gazdaságilag is hatalmas károkat okoz.
A World Resources Institute munkatársai öt kategóriába rangsorolják a világ országait aszerint, mekkora kockázatot jelent számukra a vízhiány. 17 országban extrém magas, míg további 27 országban magas a vízhiány mértéke már napjainkban is.
Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.
Az ország egyik legnépszerűbb fürdőhelye, a Laguna de Aculeo 2011-ben még 12 négyzetkilométeren terült el, a mélysége pedig 6 méter volt – mára azonban teljesen kiszáradt a tómeder.
A globális felmelegedés okozta vízhiány problémája sokkal összetettebb, mint gondoltuk. Afrika bizonyos részein nemcsak a szomjúsággal kell szembenézniük az ott élőknek, hanem azzal is, hogy az aszály sújtotta területek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente, mint 200 millió gépkocsi.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) friss jelentése szerint – amelynek fókuszában a klímaváltozás és az elsivatagosodás, valamint az élelmiszer-biztonság kapcsolata áll – a jelenlegi földhasználati szokások mellett a bolygó élelmiszer-termelő képessége drasztikusan csökkenni fog.
Az EU 50 millió eurót juttat a Kelet- és Közép-Afrika több országát sújtó aszálykárok enyhítésére. Az alultápláltság becslések szerint több mint 4 millió gyermeket és körülbelül 3 millió terhes nőt, illetve szoptató anyát érint a régióban.
Nem csupán az ivóvíz tekintetében okoz súlyos problémát a szárazság a főképp vízenergiát használó dél-afrikai országban: a fővárosban akár napi 16 órás áramszünettel is számolniuk kell az ott élőknek.
A klímaváltozás következtében a Nílus vízhozamában is egyre több az anomália, amelyek igen súlyos következményekkel járhatnak Egyiptomra nézve.
Sosem látott szárazság, száznál is több emberéletet követelő hőhullámok: 2019 nyara az egész világ számára egyértelművé tette, hogy Indiában nagy a baj. Vajon milyen jövőt állít az ország elé a klímaváltozás?
A klímaváltozás Európában is egyre határozottabban érezteti hatását: villámárvizek, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek sújtják a kontinens országait.
A vízhiány a globális felmelegedés egyik legdrámaibb, egyre többeket érintő következménye. 2018-ban az egész világ a fokvárosi krízisre figyelt. Idén ez idáig Indiában a legsúlyosabb a helyzet: milliók küzdenek azért nap mint nap, hogy vízhez juthassanak.
