Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Áram sincs Zimbabwéban a szárazság miatt

Nem csupán az ivóvíz tekintetében okoz súlyos problémát a szárazság a főképp vízenergiát használó dél-afrikai országban: a fővárosban akár napi 16 órás áramszünettel is számolniuk kell az ott élőknek. 

Harare energiatermelését elsősorban a Zimbabwe és Zambia határán fekvő Kariba-tó biztosítja, amelynek vízszintje rekordalacsony: csak júliusban 11 centimétert esett a klímaváltozás hatásainak következtében.

A fővárosban jellemzően este tíz és reggel hat óra között van áramellátás, azokat a munkákat, amelyekhez feltétlenül áram szükséges, éjjelente végzik, a többit nappal.

A helyzetet az ország legnagyobb telefonhálózata, az Econet is megsínyli: működésüket generátorokkal képesek csupán fenntartani, ami jelentős többletköltséget jelent a vállalatnak. De komoly bajban vannak más cégek is: a sütőolaj-előállítással foglalkozó Surface Wilmar például termelésének mindössze 15 százalékát képes jelenleg előállítani.

Harare Zimbabwe legnépesebb városa, több mint másfél millióan élek itt Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

Az egyik legszárazabb és legmelegebb nyarán van túl Németország

Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.

Szomorú képek Chile eltűnt taváról

Az ország egyik legnépszerűbb fürdőhelye, a Laguna de Aculeo 2011-ben még 12 négyzetkilométeren terült el, a mélysége pedig 6 méter volt – mára azonban teljesen kiszáradt a tómeder.

Afrikában egymilliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe a szárazság miatt

A globális felmelegedés okozta vízhiány problémája sokkal összetettebb, mint gondoltuk. Afrika bizonyos részein nemcsak a szomjúsággal kell szembenézniük az ott élőknek, hanem azzal is, hogy az aszály sújtotta területek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente, mint 200 millió gépkocsi.

Globális éhínséget okozhat a klímaváltozás az ENSZ szerint

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) friss jelentése szerint – amelynek fókuszában a klímaváltozás és az elsivatagosodás, valamint az élelmiszer-biztonság kapcsolata áll – a jelenlegi földhasználati szokások mellett a bolygó élelmiszer-termelő képessége drasztikusan csökkenni fog.

Uniós segély az aszály sújtotta Afrikának

Az EU 50 millió eurót juttat a Kelet- és Közép-Afrika több országát sújtó aszálykárok enyhítésére. Az alultápláltság becslések szerint több mint 4 millió gyermeket és körülbelül 3 millió terhes nőt, illetve szoptató anyát érint a régióban.

A Föld közel húsz országában kritikus a vízhiány

A World Resources Institute jelentése szerint immár 17 országban kritikus a vízellátás helyzete, Indiától Izraelen át Botswanáig. Az érintett országok – amelyek együttesen a Föld lakosságának egynegyede számára biztosítanak otthont – jelentős része a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában található.

Veszélyben a Nílus

A klímaváltozás következtében a Nílus vízhozamában is egyre több az anomália, amelyek igen súlyos következményekkel járhatnak Egyiptomra nézve. 

India válhat a globális felmelegedés egyik legnagyobb áldozatává

Sosem látott szárazság, száznál is több emberéletet követelő hőhullámok: 2019 nyara az egész világ számára egyértelművé tette, hogy Indiában nagy a baj. Vajon milyen jövőt állít az ország elé a klímaváltozás?

A kiszáradás veszélye Európa folyóit is fenyegeti?

A klímaváltozás Európában is egyre határozottabban érezteti hatását: villámárvizek, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek sújtják a kontinens országait.

Vízhiány: India után Spanyolország és Marokkó következik?

A vízhiány a globális felmelegedés egyik legdrámaibb, egyre többeket érintő következménye. 2018-ban az egész világ a fokvárosi krízisre figyelt. Idén ez idáig Indiában a legsúlyosabb a helyzet: milliók küzdenek azért nap mint nap, hogy vízhez juthassanak. 

1
2
3
4