Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Veszélyben a Nílus

A klímaváltozás következtében a Nílus vízhozamában is egyre több az anomália, amelyek igen súlyos következményekkel járhatnak Egyiptomra nézve. 

A 98 milliós ország a mai napig szorosan kötődik a folyóhoz: a népesség 95 százaléka ide összpontosul, az ország vízigényének 90 százalékát a Nílus fedezi.

A vízhozamban – a globális felmelegedés és az emberi tevékenység következtében – azonban számos változás állt be az utóbbi években. A Nílus forrásvidékén több csapadék esik a korábbinál, ám rendszertelen megoszlásban, az özönvízszerű esőzések pedig elmossák a termőtalajt, eltömítik a gátak vízáteresztő csatornáit. Várhatóan a közeljövőben egyre kevesebb lesz a normális vízhozamú év, és inkább a szélsőségek (árvízek és aszályok) dominálnak majd. 

Mindemellett az ország fogyasztási igénye évről évre nagyobb, mint amit a folyó biztosítani tud: a tartalékok fogynak, a vízdeficit eléri az évi 20 milliárd köbmétert.

Az egy főre jutó vízmennyiség 1947 óta a negyedére csökkent, 2025-re pedig az ENSZ előrejelzése szerint vízhiánnyal kell majd számolni a térségben. 

Kairóban rendszeresek a vízkimaradások, egyes negyedekben a legmelegebb hónapokban csak napi három órára nyitják meg a vezetékeket, ám a víz jelentős része sok esetben ilyenkor is elvész a rossz vezetékhálózatnak köszönhetően.

1960 óta megnégyszereződött a Nílus menti országok lakossága, 2050-re már félmilliárd ember lehet a folyó vizére utalva Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Index

Világvárosok, amelyek hamarosan Fokváros sorsára juthatnak

Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat. 

A VízŐr Marokkóban: egy bevált megoldás az aszálykárok ellensúlyozására

A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.

Az utolsó cseppek: hét vízfelület, amelyet kiszáradás fenyeget

Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.

Mi lesz veled, Afrika?

Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk. 

Vízhiányból politikai konfliktus

A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.

Több ausztrál város is kifogyhat az ivóvízből

Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.

Vízhiány fenyegeti a Panama-csatornát

Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.

Extrém alacsony vízállás a Maroson

A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni. 

Milliók maradtak víz nélkül Zimbabwéban

A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera. 

2050-re eltűnhet az európai termés 16 százaléka a klímaváltozás miatt

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.

1
2
3
4