A kevés víz drámája
2019. augusztus 2.
Sosem látott szárazság, száznál is több emberéletet követelő hőhullámok: 2019 nyara az egész világ számára egyértelművé tette, hogy Indiában nagy a baj. Vajon milyen jövőt állít az ország elé a klímaváltozás?
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) álláspontja szerint Indiára sötét jövő vár: az ország egy része alkalmatlanná válhat az emberi életre az évszázad végére.
„A jövő hőhullámai abban az esetben is rosszabbak lesznek a jelenlegieknél, ha közben sikerül mérsékelni a klímaváltozást, ám rettenetesek lesznek, ha nem” – mondta Elfatih Eltahir, az MIT hidrológia- és klímatudomány-professzora.
Különösen baljós jóslat ez annak a fényében, hogy már a jelenlegi helyzet sem ad okot a bizakodásra:
Az MIT szakértői két lehetséges esetet vizsgáltak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzései közül.
Az optimistább forgatókönyv esetén, amely szerint sikerül a melegedést 2,25 Celsius-fok környékén tartani, ugyan a klímaváltozás számos negatív hatásával szembe kellene nézniük az ott élőknek, de nem válna lakhatatlanná egyetlen terület sem. A pesszimista, 4,5 Celsius-fokos emelkedés esetében azonban a Csota Nágpur fennsík alkalmatlanná válna az emberi életre, illetve közel lakhatatlan körülmények uralkodnának Dél-Ázsia jelentős részén.
Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.
Az ország egyik legnépszerűbb fürdőhelye, a Laguna de Aculeo 2011-ben még 12 négyzetkilométeren terült el, a mélysége pedig 6 méter volt – mára azonban teljesen kiszáradt a tómeder.
A globális felmelegedés okozta vízhiány problémája sokkal összetettebb, mint gondoltuk. Afrika bizonyos részein nemcsak a szomjúsággal kell szembenézniük az ott élőknek, hanem azzal is, hogy az aszály sújtotta területek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente, mint 200 millió gépkocsi.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) friss jelentése szerint – amelynek fókuszában a klímaváltozás és az elsivatagosodás, valamint az élelmiszer-biztonság kapcsolata áll – a jelenlegi földhasználati szokások mellett a bolygó élelmiszer-termelő képessége drasztikusan csökkenni fog.
Az EU 50 millió eurót juttat a Kelet- és Közép-Afrika több országát sújtó aszálykárok enyhítésére. Az alultápláltság becslések szerint több mint 4 millió gyermeket és körülbelül 3 millió terhes nőt, illetve szoptató anyát érint a régióban.
A World Resources Institute jelentése szerint immár 17 országban kritikus a vízellátás helyzete, Indiától Izraelen át Botswanáig. Az érintett országok – amelyek együttesen a Föld lakosságának egynegyede számára biztosítanak otthont – jelentős része a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában található.
Nem csupán az ivóvíz tekintetében okoz súlyos problémát a szárazság a főképp vízenergiát használó dél-afrikai országban: a fővárosban akár napi 16 órás áramszünettel is számolniuk kell az ott élőknek.
A klímaváltozás következtében a Nílus vízhozamában is egyre több az anomália, amelyek igen súlyos következményekkel járhatnak Egyiptomra nézve.
A klímaváltozás Európában is egyre határozottabban érezteti hatását: villámárvizek, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek sújtják a kontinens országait.
A vízhiány a globális felmelegedés egyik legdrámaibb, egyre többeket érintő következménye. 2018-ban az egész világ a fokvárosi krízisre figyelt. Idén ez idáig Indiában a legsúlyosabb a helyzet: milliók küzdenek azért nap mint nap, hogy vízhez juthassanak.
