Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

India válhat a globális felmelegedés egyik legnagyobb áldozatává

Sosem látott szárazság, száznál is több emberéletet követelő hőhullámok: 2019 nyara az egész világ számára egyértelművé tette, hogy Indiában nagy a baj. Vajon milyen jövőt állít az ország elé a klímaváltozás?

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) álláspontja szerint Indiára sötét jövő vár: az ország egy része alkalmatlanná válhat az emberi életre az évszázad végére.

„A jövő hőhullámai abban az esetben is rosszabbak lesznek a jelenlegieknél, ha közben sikerül mérsékelni a klímaváltozást, ám rettenetesek lesznek, ha nem” – mondta Elfatih Eltahir, az MIT hidrológia- és klímatudomány-professzora.

Különösen baljós jóslat ez annak a fényében, hogy már a jelenlegi helyzet sem ad okot a bizakodásra:

India középhőmérséklete 2000 és 2017 között 1,7 Celsius-fokkal növekedett. Az elmúlt évben 484 hivatalos hőhullám volt az országban – míg 2010-ben ez a szám mindössze 21 volt.
2019 júniusában 50,6 Celsius-fokkal csaknem megdőlt a valaha mért legmagasabb hőmérséklet rekordja.

Az MIT szakértői két lehetséges esetet vizsgáltak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzései közül.

Az optimistább forgatókönyv esetén, amely szerint sikerül a melegedést 2,25 Celsius-fok környékén tartani, ugyan a klímaváltozás számos negatív hatásával szembe kellene nézniük az ott élőknek, de nem válna lakhatatlanná egyetlen terület sem. A pesszimista, 4,5 Celsius-fokos emelkedés esetében azonban a Csota Nágpur fennsík alkalmatlanná válna az emberi életre, illetve közel lakhatatlan körülmények uralkodnának Dél-Ázsia jelentős részén.

Mindez több mint egymilliárd ember lakóhelyére lenne hatással – csupán
Dél-Ázsiában.

Kiszáradt víztározó Karnataka régióban, Indiában Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Mérce

Világvárosok, amelyek hamarosan Fokváros sorsára juthatnak

Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat. 

A VízŐr Marokkóban: egy bevált megoldás az aszálykárok ellensúlyozására

A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.

Az utolsó cseppek: hét vízfelület, amelyet kiszáradás fenyeget

Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.

Mi lesz veled, Afrika?

Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk. 

Vízhiányból politikai konfliktus

A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.

Több ausztrál város is kifogyhat az ivóvízből

Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.

Vízhiány fenyegeti a Panama-csatornát

Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.

Extrém alacsony vízállás a Maroson

A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni. 

Milliók maradtak víz nélkül Zimbabwéban

A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera. 

2050-re eltűnhet az európai termés 16 százaléka a klímaváltozás miatt

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.

1
2
3
4