A kevés víz drámája
2019. július 31.
A klímaváltozás Európában is egyre határozottabban érezteti hatását: villámárvizek, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek sújtják a kontinens országait.
A június végi, történelmi hőségrekordok után július második felében már a második hőhullám söpört végig az európai kontinensen. Újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg Dél-Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Hollandiában is. Az extrém hőség több európai országban is súlyos hatással van a nagy folyók vízhozamára.
Németország keleti területeit az Elba és az Odera látja el vízzel, a folyók vízszintje azonban a hőhullámok előtt is alacsony volt. Az aszály tavaly is súlyos károkat okozott a német mezőgazdaságban, a szakértők most attól tartanak, hogy a lakosság vízellátása is veszélybe kerülhet.
Dél-Franciaországban, például Bordeaux-ban is újabb hőmérsékleti csúcsokat mértek. Az AFP hírügynökség által közölt riasztó képek szerint az ország leghosszabb, több tájegységet is keresztülszelő folyójának, a Loire-nak a medre nem messze atlanti-óceáni torkolatától, Montjean-sur-Loire-nál csaknem teljesen kiszáradt.
A krízis nem csak Nyugat-Európát érinti, például Lengyelország folyóinak is igen alacsony a vízszintjük. A Visztula vízállása Varsó közelében már olyan alacsony, hogy a folyó közel került a kiszáradáshoz.
A folyók vízhozamának, vízszintjének csökkenése súlyosan befolyásolja a szállítmányozást, azon keresztül a kereskedelmet és a gazdaságot is, ahogyan ezzel például a Svájcot a holland kikötőkkel összekötő Rajna vízszintjének csökkenése miatt már szembesülni kényszerülnek az érintett országok.
Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat.
A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.
Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.
Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk.
A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.
Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.
Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.
A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni.
A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.
