Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Klímaapartheidtől tart az ENSZ

Philip Alston, az ENSZ emberi jogi szakértője szerint hamarosan klímaapartheid veszélyével nézhet szembe a világ, mivel egy olyan jövő felé haladunk, amelyben csupán a gazdagoknak lesz arra lehetőségük, hogy mérsékeljék a globális felmelegedés negatív következményeit, a szegényeknek hőséggel és éhezéssel kell szembenézniük.

Alston úgy véli, a fenyegetés már most óriási, és sürgős lépésekre volna szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás ne rengesse meg alapjaiban a demokráciát és a jogállamiságot, illetve ne írja újra az olyan alapvető emberi jogokat, mint a lakhatás vagy az ivóvízhez és élelemhez való hozzáférés. A növekvő egyenlőtlenségek, a nélkülözés ugyanis könnyen nacionalista, xenofób és rasszista válaszokat válthat ki.

Élesen kritizál mindenkit (saját korábbi munkásságát is beleértve), aki az emberi jogokkal foglalkozik, a klímaváltozást mégsem teszi központi kérdéssé.

Úgy véli, az ENSZ emberi jogi főbiztosságának legutóbbi határozata a klímaválságról hiányos, hiszen nem foglalkozott azzal, hogy a helyzet miatt az emberi jogok is alapjaiban fenyegetés alatt állnak. A nemzetközi klímaegyezményeket sem gondolja hatásosnak, a katasztrófa elkerüléséhez egy olyan sürgős és mély társadalmi és gazdasági átalakulásban látja az egyetlen lehetőséget, amely szavatolja a legszegényebbek jogait, és javítja az életkörülményeiket.

Alston pozitív fejleményként értékeli a diáksztrájkokat és a Greta Thunberg nevével fémjelzett aktivizmust Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

Világvárosok, amelyek hamarosan Fokváros sorsára juthatnak

Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat. 

A VízŐr Marokkóban: egy bevált megoldás az aszálykárok ellensúlyozására

A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.

Az utolsó cseppek: hét vízfelület, amelyet kiszáradás fenyeget

Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.

Mi lesz veled, Afrika?

Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk. 

Vízhiányból politikai konfliktus

A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.

Több ausztrál város is kifogyhat az ivóvízből

Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.

Vízhiány fenyegeti a Panama-csatornát

Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.

Extrém alacsony vízállás a Maroson

A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni. 

Milliók maradtak víz nélkül Zimbabwéban

A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera. 

2050-re eltűnhet az európai termés 16 százaléka a klímaváltozás miatt

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.

1
2
3
4