Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

A fegyveres konfliktusok esélye egyenesen arányos a felmelegedéssel

Egy a Nature-ben megjelent friss tanulmány 11 nemzetközileg elismert klímatudós és háborús konfliktuskutató közreműködésével vizsgálja, várhatóan milyen hatással lesz a fegyveres konfliktusok számának alakulására a globális átlaghőmérséklet növekedése. 

A világ jelentős kutatóhelyein dolgozó amerikai, belga, svéd, német, francia és angol szaktekintélyekből álló kutatócsoport az optimista 2 és a sokkal borúlátóbb 4 Celsius-fokos forgatókönyvvel is kalkulált.

Tanulmányuk szerint az elmúlt száz évben maximum 5 százaléknyi esély volt arra, hogy természeti jelenségek (aszály, árvíz vagy éppen hőhullámok) miatt kerüljön sor fegyveres konfliktusra a világban. A felmelegedés azonban az emelkedő élelmiszerárak mellett apadó vízkészleteket és egyre szélsőségesebb időjárási anomáliákat von maga után. Minél nagyobb veszélyben van az alapvető erőforrásokhoz való hozzáférés lehetősége, annál magasabb lehet az erőszak szintje az adott térségben.

Míg a párizsi egyezményben rögzített 2 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés 13 százalékkal növeli a fegyveres konfliktusok kockázatát, a
4 Celsius-fokos növekedésnél az
már 26 százalékra nő.

Jelenleg 1 Celsius-fokkal magasabb a globális átlaghőmérséklet, mint az ipari forradalom előtti átlag, így akármelyik szcenárió valósuljon is meg, az esetleges konfliktusok jövőbeli szereplői számára azt javasolják a kutatók, már most kezdjenek el egyeztetni a lehetséges békés forgatókönyvekről. 

Katharine Mach, a tanulmány vezető szerzője és Kenneth Schultz, az egyik társszerző a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok közötti összefüggésekről Videó: Youtube/Stanford Woods Institute for the Environment
Tovább a forráshoz: Stanford News

Világvárosok, amelyek hamarosan Fokváros sorsára juthatnak

Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat. 

A VízŐr Marokkóban: egy bevált megoldás az aszálykárok ellensúlyozására

A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.

Az utolsó cseppek: hét vízfelület, amelyet kiszáradás fenyeget

Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.

Mi lesz veled, Afrika?

Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk. 

Vízhiányból politikai konfliktus

A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.

Több ausztrál város is kifogyhat az ivóvízből

Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.

Vízhiány fenyegeti a Panama-csatornát

Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.

Extrém alacsony vízállás a Maroson

A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni. 

Milliók maradtak víz nélkül Zimbabwéban

A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera. 

2050-re eltűnhet az európai termés 16 százaléka a klímaváltozás miatt

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.

1
2
3
4