A kevés víz drámája
2019. június 13.
A klímaváltozás hatása egyre jobban érezhető: a termőföldek elsivatagosodnak, a vízkészletek pedig rohamosan fogynak. Mindez súlyos következményekkel jár, hiszen több millió ember lesz kénytelen elhagyni lakóhelyét, és klímamenekültként egyre többen vándorolnak majd Európába.
Az Environmental Research Letters tanulmánya szerint az elviselhetetlen hőség miatt az évszázad végére a bolygó több pontja is lakhatatlanná válik majd, legfőképp a sivatagos és a páradús területek.
A Columbia University kutatói a Science című szaklapban jelentettek meg tanulmányt arról, hogy ha a felmelegedési tendenciák tovább folytatódnak, akkor 2100-ra 660 ezerrel nőhet azok száma, akik a forróság, az éhínség és a vízkészletek rohamos apadása miatt évente Európába menekülnek.
A tudósok 2000 és 2014 közötti adatokat alapul véve azt vizsgálták, hogy mi az összefüggés a 20 Celsius-foknál melegebb napok és a menekültek számának növekedése között. Abból indultak ki, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének azon szcenáriója érvényesül, amely az ipari forradalom előtti klímához képest 4,8 Celsius-fokos felmelegedést jósol az évszázad végére.
A kutatók elismerték, hogy a modellhez sok bizonytalanság is társul, hiszen a menekültek létszámának ekkora növekedéséhez az kell, hogy a felmelegedés ilyen ütemben folytatódjon. Másrészt csökkentheti a menekültek számát az is, ha a melegebb éghajlatú országok alkalmazkodni tudnak a klímaváltozáshoz, például szárazságtűrő növények kifejlesztésével vagy az infrastruktúra korszerűsítésével.
Sok tanulmány figyelmeztet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése nyomán emelkedő légköri szén-dioxid-szint miatt az óceánok savasodnak, ami komoly fenyegetést jelent az élővilágukra. Az édesvízi ökoszisztémákkal viszont eddig meglehetősen keveset foglalkoznak ebből a szempontból...
India északi részén az elmúlt napokban döbbenetes magasságokba, egészen 50 Celsius-fokig kúszott a hőmérő higanyszála. A forróság, amelytől milliók szenvednek, több halálos áldozatot is követelt. A helyzetet vízkorlátozás is tetézi – a kutak, tavak és folyók kiszáradása miatt.
A klímaváltozás nem csak a felszín feletti vizeket veszélyezteti: a Nature Climate Change tanulmánya szerint a jövő generációi számára a talajvíz hiánya is komoly problémákat jelent majd. A következő évszázadban ugyanis várhatóan a talajvízraktárak fele lesz csupán képes újratöltődni.
A Laguna de Aculeo Chile egyik legnépszerűbb fürdőhelye volt, alig kétórányi autóútra a fővárostól. 2019 áprilisában a NASA publikált sokkoló fotókat arról, milyen drasztikus változáson ment keresztül a tó az elmúlt öt évben.
Több jel is arra utal, hogy a Rajna vízszintje jelentősen csökkenni fog a közeljövőben, ami nem csupán a folyó ökoszisztémájára nézve aggályos hír, hanem jelentősen befolyásolhatja a német gazdaságot is.
Szokatlanul csapadékhiányos hónapokon van túl Ausztrália, a nagyvárosok víztározói jelentősen leapadtak, május elején sokuk már félig sem volt tele. Vízkorlátozás bevezetésére kényszerülhetnek Sydney-ben, Darwinban, Brisbane-ben és Melbourne-ben is.
Csaknem kétmillióan éheznek Szomáliában a hosszan tartó szárazság miatt – közölte a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC). Mint kiderült, gyerekek százezrei már most alultápláltak a kelet-afrikai országban, és milliók hagyták el otthonukat az élelemhiány miatt.
A klímaváltozás következményei már most is megmutatkoznak – a világ jövőképéről pedig sorra jelennek meg az újabb vészjósló figyelmeztetések. Angliának például a növekvő lakosságszám és a globális felmelegedés miatt akár már huszonöt éven belül vízhiánnyal kell szembenéznie.
.jpg.jpeg)
A Föld vízkészletének csupán 0,007 százaléka van felszínen, vagyis könnyen elérhető, nem túl szennyezett és majdnem azonnal használható. Ezt hívják úgy, hogy hidrológiai James Bond-arány – mondta Kőrösi Csaba, aki a magyarországi vízhiányról is beszélt a 2019-es víz világnapon.
2018 első hónapjaiban az egész világ Fokvárosra figyelt. A Dél-Afrikai Köztársaság második legnépesebb városa félelmetesen közel járt ahhoz, hogy elérje a Nulladik Napot: amikor – a nagyvárosok közül elsőként a világon – elfogy a teljes vízkészlete.
